Belföld

SLAPP: civileket, közéleti influenszereket lehetetlenítettek el ezzel módszerrel a NER-ben, a Tisza mégsem néz a valódi probléma mögé

Szigetváry Zsolt / MTI
„Bevándorlást támogató szervezet” feliratú matricákat ragasztanak a bejárathoz a kormánypárt ifjúsági társszervezete, a Fidelitas aktivistái a Magyar Helsinki Bizottság irodájának helyet adó épület előtt tartott sajtótájékoztatón Budapesten 2018. június 27-én.
Szigetváry Zsolt / MTI
„Bevándorlást támogató szervezet” feliratú matricákat ragasztanak a bejárathoz a kormánypárt ifjúsági társszervezete, a Fidelitas aktivistái a Magyar Helsinki Bizottság irodájának helyet adó épület előtt tartott sajtótájékoztatón Budapesten 2018. június 27-én.
Voltak, akiket elég volt kirúgni, mások nem úszták meg büntetőperek nélkül: válogatott módszerekkel lehetetlenítették el a közéleti kérdésekben hangadó civileket, újságírókat a NER-ben. A Tisza most fellép a közéleti részvételt akadályozó, nyilvánvalóan megalapozatlan perek ellen, ám a probléma érdemi kezelése – úgy tűnik – az Orbán-rendszer bukása után is elmarad.

Magyarországon eddig gond nélkül lehetett sokszor teljesen megalapozatlan, értelmetlen pereket aggatni újságírók, különböző civilek, aktivisták nyakába, amelyekből aztán csak rengeteg pénz, idő és energia árán lehetett kikeveredni

– mondja a 24.hu-nak Báthory Róbert oknyomozó újságíró, aki a Szabad Európánál dolgozott, amikor a NER végnapjaiban egy SLAPP-per célkeresztjébe került. A SLAPP-ek (Strategic Lawsuits Against Public Participation) olyan büntetőperek vagy polgári eljárások, amelyeket közéletben aktív személyek – újságírók, civilek, aktivisták, jogvédők – ellen indítanak jelentős politikai vagy gazdasági hatalommal rendelkező személyek, vállalatok.

A Tisza-kormány egy új igazságügyi törvénytervezetben fellépne a SLAPP-módszer ellen. Átvennék az Európai Bizottság irányelvét, ami lehetővé teszi, hogy a nyilvánvalóan SLAPP-ügyeket a bíróságok az eljárás korai szakaszában elutasítsák, illetve a bizonyítás terhét, az eljárás költségeit az eljárást indítókra hárítsák, hiszen

ezek a keresetek már a beadás pillanatában is csak azt a célt szolgálják, hogy hatalmi helyzetben lévők az igazságszolgáltatást kihasználva gátat vessenek bizonyos információk napvilágra kerülésének, megfélemlítsék vagy akár anyagilag ellehetetlenítsék kritikusaikat, újságírókat, civil jogvédőket

– írja Görög Márta minisztériuma.

SLAPP-perekben érintettek azt mondják: „nagy fellélegzést jelent a civileknek, újságíróknak, hogy a kormány foglalkozik a problémával”.

Vissy Beatrix, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Közéleti Részvételi Programjának szenior szakértője szerint is nagyon fontos előrelépés, hogy végre megkezdődött az irányelv átültetése. Az viszont baj, hogy a most közzétett tervezetből úgy tűnik, a kormány csak ki akarja pipálni a feladatát azzal, hogy teljesíti az Európai Unióból érkező jogharmonizációs kötelezettséget, viszont nem akar érdemben választ adni arra a szabadságjogokat fenyegető jelenségre, amit Magyarországon a SLAPP-eljárások jelentenek.

Szajbély Katalin, a Magyar Helsinki Bizottság Emberi Jogi Tanácsadó irodájának jogi vezetője lapunknak elmondta: sok olyan ügy is volt az elmúlt 16 évben, amikor a pereskedés helyett más eszközzel torolta meg a hatalom azt, amikor különféle bátor civilek felléptek a hatalom ellen, kinyilvánították a véleményüket közérdekű ügyekben.

„Ott motoszkál a fejedben, hogy basszus, ezért a legrosszabb esetben három év börtön is járhat”

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!
Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik