Megtorpant a Tisza Párt népszerűségének emelkedése: júniushoz képest hibahatáron billegő mértékű visszaesés következett be a támogatottságában – ez derült ki július 22. és 24. között készített Medián-felmérésből, amelyet a HVG rendelt meg és hozott nyilvánosságra.
Az ugyan az adatokból nem igazolható, hogy a kormánypárt enyhe visszaesése szoros oksági összefüggésben lenne a „Polgár-üggyel”, de az elhamarkodott kommunikációt, a beígért társadalmi egyeztetés elmaradását még a Tisza-szavazók jelentős többsége is kifogásolta.
Jelenleg a népesség 57 százaléka szavazna a Tisza Pártra „egy közeljövőben tartandó” feltételezett választáson. A június végén készült Medián-elemzés a Tisza „tetőzéséről” beszélt, ahhoz képest mostanra 3–5 százalékponttal csökkent ugyan a kormánypárt támogatottsága, de a választani tudó „biztos” szavazók körében
Eközben a Fidesz stabilizálni tudta a helyzetét: a teljes népesség 19 százaléka, a választani tudók 22, míg a biztos szavazók 23 százaléka mondta azt, hogy a Fideszre szavazna, ami mindhárom viszonyítási alapon A Mi Hazánk támogatottsága nőtt június óta, miközben továbbra is kevesen vannak a párt nélküli állampolgárok.
A gazdasági portál megjegyzi: a friss Medián-felmérés közvetlenül azután készült, hogy Sulyok Tamás aláírta a köztársasági elnökségének végét jelentő alaptörvény-módosítást, illetve Magyar Péter Polgár Juditot javasolta államfőnek, aki viszont visszautasította a jelöltséget.
A felmérés szerint a felnőtt lakosság 97 százaléka hallott arról, hogy Sulyok Tamás helyett új államfőt kell választani, és 94 százalék arról is tud, hogy a miniszterelnök Polgár Juditot javasolta a tisztségre. A sakklegendát a népesség egyharmada tartotta volna jó jelöltnek, 42 százalék viszont nem támogatta az ötletet – legalábbis utólag ennyien mondták ezt a Medián kérdezőbiztosainak. Még a Tisza-szavazóknak is csak 43 százaléka gondolta volna jó köztársaságielnök-jelöltnek Polgár Juditot, és bő egyharmaduk ebben nem értett egyet Magyar Péterrel.
A nagyobb vita azonban nem is Polgár Judit személyét, hanem a jelölés folyamatát övezte a közbeszédben, és a közvélemény-kutatás is ezt támasztja alá:
A Medián-felmérés kitért arra is, hogy az emberek kiket látnának szívesen köztársasági elnökként. A nyitott kérdésre érkező válaszokból nem rajzolódott ki nagyon erős társadalmi akarat a következő államfő személyére vonatkozóan, sőt a megkérdezettek 60 százalékának egyáltalán nem volt ilyen javaslata. A legtöbb spontán említést Bárándy Péter korábbi igazságügyi miniszter kapta (a népesség 8 százaléka említette), de Hadházy Ákost (6 százalék) és Márki-Zay Pétert (5 százalék) is viszonylag sokan látnák szívesen a köztársasági elnöki pozícióban – olvasható a hvg.hu-n.
