Javában tart az önkormányzati választási kampány Kaposváron, a máskor inkább álmos somogyi megyeszékhelyen. A város utcáit járva minden lehetséges helyen különös plakátok láthatók. Az egyik, ezerszámra felbukkanó transzparensen óriási piros felkiáltójel ébreszt kíváncsiságot a választópolgárban. A helyiek számára szeptember végén derült ki, hogy ez valójában Pintér Attilának, Szita Károly jelenlegi fideszes polgármester szocialista kihívójának kampányterméke: a felkiáltójel a nevében található „i” betű „felnagyítása” révén keletkezett.
A jobbára fiatal, ám kevéssé ismert jelölteket kiállító MSZP-nek nem lesz könnyű dolga a választásokon, hiszen a polgármesternek a központi költségvetésből súlyos milliárdokat sikerült kiharcolnia a település számára. A komoly erőfeszítések ellenére sem tudta azonban Kaposvárt – egy-egy ígéretes példát leszámítva – kimozdítania gazdasági elszigeteltségéből. Ehelyett tovább éleződött az ellentét a jelenleg szocialista irányítású örök riválissal, Péccsel.
Amerikából jöttekBár azt gondolhatnánk, hogy a városhoz közeli Taszáron állomásozó amerikai csapatok a térségben több vállalkozásnak adnak munkát, valójában az IFOR erők jelenlétének alig van pozitív hatása. A 10 milliárd forintos árbevételű Videotontól például mindössze két – néhány ezer forintos értékű – méretre vágott műanyag lapot rendelt az IFOR pár éve, amúgy minden alkatrészt importálnak. Az élelmiszer-ipari cégek sem jártak jobban; mint Kovács László, a Kométa 99 Kft. vezetője elmondta, az élelmiszereket is előre csomagolva, Nyugat-Európából hozzák az amerikai hadsereg itteni egységéhez. A délszláv válság csendesedésével amúgy csökkent az itt állomásozó létszám is, így a kereskedelem és a vendéglátás többletbevétele sem jelentős. Ma szinte kizárólag a Brown & Root – a hadsereg hivatalos ellátó cége – foglalkoztat néhány százfős helyi kiszolgáló személyzetet, illetve két helyi kft. kap megrendeléseket az amerikai hadseregtől.
HELYCSERÉS TÁMADÁS? Közvélemény-kutatások híján nehéz megjósolni a kaposvári voksolás kimenetelét, támpontot csak a parlamenti választások adhatnak. Ennek első fordulóját Szita Károly ugyan megnyerte, ám a második körben az MSZP jelöltje, Lamperth Mónika fordítani tudott. Az önkormányzati választáson is szoros küzdelem várható, még akkor is, ha a kormánypártok jelöltjét kevesen ismerik.
A lakók nagyobb része elégedetlen az életminőséggel, ami nem kizárólag a sokszor egykedvű somogyi közhangulattal magyarázható. A GKI Gazdaságkutató Rt. által felmért különböző fejlettségi mutatókat vizsgálva a 22 megyei jogú város közül Kaposvár csupán a 15-17. helyen áll. A városban a bérek inkább a kelet-magyarországi szinthez állnak közelebb, jelentős termelő vállalat kevés van, a nagyobb zöldmezős beruházások pedig némileg megkésve, csak a legutóbbi időszakban érkeztek.
Ezek közül a legjelentősebb a NABI Rt. három fázisban megvalósuló beruházása, amelynek első két ütemére mintegy 3 milliárd forintot költenek. Az amerikai-magyar buszgyártó szálerősítésű CompoBusokat előállító csarnokait azért éppen Kaposváron húzták fel, mert a város a Trieszt kikötőjébe tartó vasútvonal mellett fekszik. Az önkormányzat ezenkívül adókedvezménnyel és olcsó ingatlanokkal érte el, hogy a buszgyártó megtalálja számítását.
Bár egy ilyen beruházás a választások előtt nem jön rosszul a jelenlegi vezetésnek, politikailag mégis kényelmetlen szituációba került a városháza. Miközben a polgárok felfokozott várakozásokkal tekintettek a cég érkezésére, az első tapasztalatok alapján kritikusak az új gyárral szemben. Hosszabb távon 800 fő foglalkoztatását ígérte a vállalat, ám arra már kevesebben figyeltek oda, hogy ez szakaszosan történik majd, s 2002 végéig csak 100 fő körül marad a felvettek száma. Ráadásul a béreket a környékbeli szerényebb szinthez igazították.
„A NABI-nál nem csupán 800 főre növekszik majd a munkahelyek száma, de az átlagkereset 100 ezer forintra áll be” – tolmácsolja a cég ígéretét Szita Károly polgármester. „Komoly eredmény, hogy a városban ma már országszerte az egyik legalacsonyabb, 6 százalék körüli a munkanélküliségi ráta, míg 1992 és 1998 között a legrosszabb foglalkoztatási helyzetű városok között volt Kaposvár” – teszi hozzá Szita Károly.
Az átlagbéreket tekintve is előreléptek valamelyest, hiszen a megyeszékhelyek között korábban a 18. volt e tekintetben a város, s most sikerült a 14. helyre felkapaszkodniuk. A polgármester szerint ez annak köszönhető, hogy a nagyobb hozzáadott értéket termelő beruházások támogatása felé mozdultak el. „Nem egy újabb, alacsony bérek miatt idetelepülő varróüzemre van szüksége a városnak” – fogalmazza meg Szita Károly, s hozzáteszi: 1999 óta az itt működő vállalkozások saját tőkéje és árbevétele reálértéken számítva is növekedett.
RÉGI MÓDSZEREK. A polgármester kihívója, a mindössze 31 esztendős Pintér Attila – aki az MSZP és az SZDSZ közös jelöltjeként indul – több ponton vitatja Szita optimista nyilatkozatait. A jelölt véleménye szerint miközben az előző kormányzat idején „öntötték a pénzt” Kaposvárra, ezt a lehetőséget nem tudta kellően kihasználni a város vezetése. Példaként említi a városmarketinget, amelyet a vezetés elhanyagolt, s ma is a „régi módszerekkel”, elsősorban az adókedvezményekkel próbál tőkét vonzani.
A közgazdasági végzettségű, jelenleg a kaposvári egyetemen tanító fiatalember szerint a befektetők nem elsősorban az adókedvezmény alapján hoznak döntéseket. Ezért az infrastruktúra fejlesztésére és a munkaerő képzettségének növelésére kellene helyezni a hangsúlyt, s a tudásalapú iparágak letelepítésén kellene fáradozni. E területen is új szemléletre, új ötletekre van szükség. A jelölt a közgyűlés tagjaként értetlenül áll a városgazdálkodás anomáliái előtt is. Ilyen például a távhő-szolgáltató vállalatnak az országban a legdrágábbak közt jegyzett működése.
MI A PÁLYA? A város gazdasági szempontból legfontosabb problémája – a Balkán közelsége mellett – elsősorban az infrastruktúra hiányosságából eredő viszonylagos elszigeteltség. Ráadásul optimista becslések szerint is 6-7 évet kell várni arra, hogy az autópálya a város közelébe jusson. A hazai pályaépítési tempót ismerve azonban inkább évtizedes távlatban kell gondolkodnia annak, aki sztrádán kívánná elérni a megyeszékhelyet. Gerber András, a Videoton Holding helyi gyárának, az Elektroplastnak a vezérigazgatója is fontos problémaként említi ezt. A mintegy 1200 főt foglalkoztató műanyagipari és elektronikai gyártó vezetője szerint örvendetes ugyan, hogy a taszári repülőtér jövőre már fogadhat polgári gépeket, de a mindennapi gazdasági tevékenység szempontjából sokkal fontosabb lenne a közúti szállítási lehetőségek mielőbbi javulása. A másik probléma, hogy még ma is nagyon nehéz szakképzett munkaerőt találni a térségben, ami a tőkeerős vállalatok térséggel kapcsolatos stratégiájára is rányomja a bélyegét. A műszaki felsőoktatás csak az elmúlt években nyerte vissza a rangját.
Hasonló véleményen van Kovács László, a Kométa 99 Kft. vezetője is. Az olasz Pedranzini család tulajdonában lévő, az idén mintegy 20 milliárdos bevételre számító, s ezzel a magyar piacon harmadik legnagyobb húsipari üzemben is hiány van képzett szakmunkásokból, így a magasabb szakértelmet kívánó tevékenységeket külső vállalkozásokkal végeztetik el.
Kaposváron az elmúlt négy esztendőben teljesen megújult a városmag, a szép látvány jobbára a vállalkozók új építkezéseinek köszönhető. A somogyi megyeszékhelyen ma az a kérdés, hogy az idegenforgalmat szerényen ugyan, de vonzó belváros, a nagyon jó munkanélküliségi adatok és a közelmúltban megvalósult iparfejlesztések elegendőek lesznek-e az eddigi polgármester újraválasztásához.
