A NATO-országok vezetői elfogadták azt a stratégiai koncepciót, amelyhez a következő tíz évben igazodik a szervezet tevékenysége – jelentette be péntek este Lisszabonban Anders Fogh Rasmussen, az észak-atlanti szervezet főtitkára.
A kétnapos NATO-csúcsértekezlet első munkaülése után tartott sajtótájékoztatóján Rasmussen történelmi jelentőségűnek nevezte a pillanatot, és felhívta a figyelmet arra, hogy az új stratégiai dokumentum – mint fogalmazott: “küldetésnyilatkozat” – azt jelöli ki, miként gondoskodhat a szövetség a biztonságról a világ megváltozott körülményei között, hogyan lehet korszerűsíteni a védelmi tevékenységet a XXI. században.
“Ez nem csupán elvek és célok gyűjteménye, hanem cselekvési terv” – hangsúlyozta a főtitkár. Elmondta: a dokumentumban kiemelt helyen szerepel az a célkitűzés, hogy teremtsék meg az európai NATO-országok területének és lakosságának védelmi rendszerét ballisztikus rakéták esetleges támadása ellen.
“Tevékeny módon fogjuk keresni a rakétavédelmi együttműködést Oroszországgal és más euroatlanti partnerekkel” – olvasható ezzel kapcsolatban a stratégiai koncepcióban.
A NATO – hívta fel a figyelmet a főtitkár – stratégiai célként fogalmazza meg az atomfegyverektől mentes világ megteremtését. Leszögezi azonban azt is, hogy amíg vannak atomfegyverek a világban, addig a NATO-nak is “nukleáris szövetségnek” kell maradnia – tette hozzá. Az új NATO-stratégia az újszerű biztonsági kihívások közt kiemelt súllyal kezeli a számítógépes rendszerek elleni támadások veszélyét.
A pénteki munkaülésen Orbán Viktor magyar miniszterelnök felszólalásában támogatásáról biztosította a NATO új stratégiai koncepcióját. Kiemelte, hogy a Nyugat-Balkán számára a térség stabilitása érdekében biztosítani kell az európai perspektívát. Elmondta azt is, hogy Magyarország – az Európai Unió soros elnökeként – mindent meg fog tenni a NATO és az EU közötti politikai kapcsolatok javítása érdekében.
