A hazai felsőoktatási intézmények közül a budapesti Iparművészeti Egyetem hallgatói mondhatják magukat a legszerencsésebbnek: közülük minden ötödik diák kijuthat külföldre. Ennél sokkal rosszabb az arány a többi intézményben. A Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem (BMGE) 14 ezer diákja közül évente 200-an tanulhatnak külföldön, az ELTE 20 ezer hallgatójára is csupán 400 ösztöndíj jut. A Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetemen (BKÁE) valamivel jobb a helyzet, az ötezer hallgatónak évente mintegy 300 ösztöndíjas helyet biztosítanak külföldi egyetemeken. Minél kisebb az intézmény, kar vagy szak, annál nagyobb esélye van a hallgatónak egy ösztöndíjra. Az ELTE skandinavisztika szakán például az évfolyamonként kevesebb mint tíz diák közül szinte mindenki tanulhat külföldön.
A magyar diákok legnagyobb része Erasmus-ösztöndíj segítségével tud néhány szemesztert külföldön hallgatni. Az Európai Bizottság oktatási együttműködési programjának részeként működő Erasmus diákmobilitási programban 1998 óta vesznek részt a magyar felsőoktatási intézmények. Az EU-tagállamok (kivéve Nagy-Britannia) egyetemeire szóló ösztöndíjak jelentős hányadát (körülbelül 90 százalékát) adja az Erasmus, amelyet a Tempus Közalapítvány koordinál. A 2000/2001-es tanévben összesen 1996 magyar diák kapott Erasmus-ösztöndíjat.
[Népszabadság]
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
