Eltitkolt jelentés a Széchenyi-tervről?

A Széchenyi-terv a hazai gazdaság egytizedét képviselő vállalati kört érintette, s az ország minden második településén indított el beruházásokat. Egyforintnyi állami támogatás átlagosan négyforintnyi vállalkozói tőkét mozdított meg - derül ki az Ecostat gazdaságkutató intézetnek a programról készített - ám az új Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál már nyilvánosságot nem kaphatott - jelentéséből. A Széchenyi-terv a számítások szerint tavaly 0,4-0,6 százalékkal járult hozzá az ország gazdasági növekedéséhez - derül ki a Magyar Nemzet birtokába került összegzésből. Cséfalvay Zoltán egyetemi tanár, a program kidolgozója úgy vélte: ez az arány egyáltalán nem lebecsülendő, ha figyelembe vesszük, hogy - osztrák közgazdászok számításai szerint - hazánk 2004 után, az európai uniós támogatások révén csupán a GDP 0,2 százalékát kitevő többletnövekedéssel számolhat. A szakember szerint azzal, hogy a Medgyessy-kormány az év derekán leállította a Széchenyi-tervet, épp akkor törte meg lendületét, amikor - a lakásépítés, az építőipar és a turizmus felfutása után - a gazdaság egészében megindulhatott volna a fejlődés. A Széchenyi-terv kidolgozója arra is figyelmeztetett: nem lehet a gazdaságélénkítő program egyes elemeit - például az autópálya-építést - önkényesen kiragadni a fejlesztésekből, mint ahogyan az napjainkban történik. Az "öncélú" sztrádaépítés a gyorsforgalmi utaktól távolabb eső régiókban akár elszívó hatással is járhat, ha nem társul mellé megfelelő ipari parki, beruházásösztönzési program.