A jövő héten várhatóan bejelenti lemondását Keir Starmer miniszterelnök – írja egybehangzó vasárnapi brit sajtóértesülésekre hivatkozva az MTI. A Guardian szerint hétfőn várható a bejelentés.
A munkáspárti kormányfőre hetek óta egyre nagyobb nyomás nehezedik saját pártja és kormányának több tagja részéről, hogy állítsa össze távozásának és utódlásának menetrendjét. Ezek a felhívások különösen felerősödtek azóta, hogy a legesélyesebbnek tartott utódjelölt, Andy Burnham, Manchester munkáspárti polgármestere fölényes, 55 százalékos – vagyis a párt 20 százalék körüli országos támogatottságát messze meghaladó – többséggel megnyerte a csütörtöki időközi parlamenti választást az északnyugat-angliai nagyváros egyik elővárosi választókörzetében.
Ennek a választókerületnek az eddigi munkáspárti képviselője, Josh Simons kifejezetten azért adta vissza alsóházi mandátumát, hogy Burnham indulhasson a körzetben kiírt időközi választáson, és képviselőként elindíthassa a kormányfő elmozdítását célzó vezetőváltási folyamatot. Miniszteri tisztséget a brit kormányban a törvényerejű szokásjog szerint csak parlamenti képviselők tölthetnek be. Ez vonatkozik a miniszterelnöki posztra is.
A Sky News brit kereskedelmi hírtelevízió kormányforrásokat idéző vasárnapi beszámolója szerint Yvette Cooper külügyminiszter a hétvégén személyesen szólította fel Starmert arra, hogy távozzon a két éve kormányzó Munkáspárt vezetői tisztségéről, és így a miniszterelnöki posztról is.
Peter Kyle üzleti és kereskedelmi miniszter a Sky News, illetve a BBC közszolgálati televízió vasárnapi hírmagazinjában egyaránt azt mondta, hogy az utóbbi napokban „őszintén és lényegretörően” beszélt Starmerrel. Kyle úgy fogalmazott, hogy a kormányfő – aki jelenleg családjával Chequersben, a brit miniszterelnökök hivatalos vidéki rezidenciáján tartózkodik – „mérlegeli a politikai realitásokat”.
Az Observer című baloldali vasárnapi brit lapnak nyilatkozó munkáspárti források szerint Keir Starmer a kabinet vezető tagjaival az utóbbi napokban folytatott beszélgetések után belátta, hogy helyzete a Munkáspárt és a kormány élén tarthatatlanná vált. A lap által idézett magas beosztású munkáspárti illetékesek várakozása szerint a miniszterelnök a jövő héten, akár már hétfőn „egyértelmű bejelentést” tehet szándékairól.
Mi történt Starmerrel?
Keir Starmer pozíciója a Munkáspárt és a kormány élén azután rendült meg véglegesen, hogy a 2024-es parlamenti választások óta kormányzó Munkáspárt a májusi angliai tanácsi, illetve a walesi és a skóciai parlamenti választásokon szinte példátlanul súlyos vereséget szenvedett.
Starmer helyzetét előtte is súlyos belpolitikai botrányok gyengítették, mindenekelőtt az, hogy tavaly vissza kellett hívni Nagy-Britannia washingtoni nagykövetét, Peter Mandelsont, mert kiderült róla, hogy a korábbi évtizedekben igen szoros kapcsolatokat ápolt a kiskorú lányok elleni súlyos szexuális bűncselekményekért elítélt néhai amerikai pénzemberrel, Jeffrey Epsteinnel – azóta le is tartóztatták.
Kiderült az is, hogy Starmer számos figyelmeztetés ellenére nevezte ki Mandelsont a brit diplomácia legnagyobb presztízsű külszolgálati tisztségére, és a Munkáspárton belül sokan már ennek a botránynak a kirobbanása után követelték a miniszterelnök távozását a párt és a kormány éléről.
Starmer a választók körében is rendkívül népszerűtlenné vált: a legfrissebb közvéleménykutatási eredmények átlaga alapján a kormányfő támogatottságának és elutasítottságának nettó egyenlege – vagyis az elégedettek és az elégedetlenek arányának százalékpontos különbsége – jelenleg mínusz 44.
Andy Burnham pártvezetővé és miniszterelnökké választását ugyanakkor a Munkáspárt alsóházi frakciójának 201 tagja – a pártcsoport tagságának fele – támogatja, vagyis a leköszönő manchesteri polgármestert támogató frakciótagok száma messze meghaladja a vezetőváltási folyamat elindításához minimálisan előírt 81-et.
A világ egyik legnagyobb politikai-gazdasági kockázatelemző csoportja, a londoni székhelyű Eurasia Group jelenleg 80 százalékos esélyt lát arra, hogy Keir Starmer legkésőbb a Munkáspárt szeptember végi éves kongresszusáig távozik a pártvezetői és a miniszterelnöki tisztségből.
