Nem túlzok, ha azt mondom, a könyvében a technológiai fejlődés szinte minden aspektusát érinti, legyen szó akár a mesterséges intelligenciáról, a biotechnológiáról vagy a robotikáról – de szóba hozza a negatív trendeket, például a dezinformációt is. Ha mindent egybevetünk, hogy látja: pozitív vagy inkább negatív ma a mérleg?
Azt gondolom, hogy jelenleg pozitívban van a mérleg – a viszontagságok ellenére is. De talán fontosabb az a kérdés, hogy hova érhetünk el. Jelenleg ugyanis egy olyan folyamat elején járunk, amely az emberi kreativitás jelentős növekedéséhez vezethet. Elindítottuk ugyanis a gépi intelligencia evolúcióját, ami hosszabb távon, de azért belátható időn belül ember-gép hibridek létrejöttéhez fog vezetni.
Ugyanakkor van egy alapvető problémánk: az agyunk evolúciósan még mindig a szavannai életkörülményekre van huzalozva. Ezzel a biológiai hardverrel próbáljuk értelmezni a 21. századot, miközben folyamatos multitasking üzemmódra kényszerülünk.
A kettő között feszülő ellentét áthidalásához pedig a finomhangolásnál lényegesen többre lesz szükség.
Azért is kérdeztem már az elején arról, merre dől a mérleg nyelve, mert, amikor a felhasználói szintű mesterséges intelligencia megjelent a hétköznapjainkban, az volt az ígéret, hogy az MI enyhíti majd a társadalmi egyenlőtlenségeket. Ez történt?
