A felgyorsított tempóra tekintettel a parlament egész nyáron fog ülésezni? – hangzott a kérdés, amire Magyar csak annyit válaszolt: igen.
A kormányszóvivők összenevettek azon, hogy ez volt a valaha volt legrövidebb válasza Magyarnak egy kérdésre.
A Reuters azt kérdezte, hogy mikor történhet meg a Magyar–Zelenszkij-találkozó. A miniszterelnök azt mondta, hogy azt tartaná logikusnak, ha még a jövő hét csütörtökön kezdődő EU-s csúcstalálkozó előtt találkoznának. Tájékoztatást fognak adni arról, ha megvan az időpont.
Az InfoRádió kérdésre Magyar az új kreszről elmondta, hogy az e-rollerekkel kapcsolatos szabályozás előbb fog kijönni.
Magyar azt is mondta, hogy nagyon sok megkeresést kapnak, nyitottak arra, hogy tárgyaljanak a Szakszervezeti Szövetséggel.
A Portfolio arról kérdezett, hogy van-e fedezete a költségvetésben a kormány döntéseinek, például a kórházi klímaprogramról szólónak. Pontosítást is kértek arról, hogy a vagyon vagy a vagyonnövekmény lesz az új adónem alapja.
A kormányszóvivő azt mondta, hogy mindenekelőtt a költségvetés kiadásainak enyhítése a cél.
Magyar Péter hozzátette, hogy a kórházi klímákra költött 3,6 milliárd és a hasonló intézkedések kis tételek a százmilliárdos lopásokhoz képest.
Az adó alapja a vagyon, és nem a növekmény lesz, de a miniszterelnök nem zárja ki, hogy utóbbit is belevonják. A pénzügyminiszterrel egyeztetnie kell még.
A portál másik kérdése arra vonatkozott, hogy a vendégmunkásokkal kapcsolatos szigorítás ellen több cég is szót emelt. Ezt látva, módosíthat-e a kormány az erről szóló tervein?
Magyar arról beszélt, hogy látta a véleményeket, de fizetett cikkeket is emlegetett. A Master Good esetét ki is emelte, ami szerinte nagyon keveset fizet a magyar dolgozóknak, miközben nagy összegeket kapott támogatásként.
Azt mondta, hogy a magyar munkahelyek és a megfelelő körülmények megteremtése a cél a vállalatoknál. Arról is beszélt, hogy a vendégmunkások sokszor embertelen körülmények között élnek, amíg nálunk dolgoznak.
Az M1 kérdésére Magyar elmondta, hogy a napelemekről beszéltek a kormányülésen. Orbánék helytelenül jártak el a korábbi pályázatoknál, előlegeket nem fizettek ki, és kisvállalkozók mentek tönkre. A kormány áttekinti a pályáztatást.
A Telex a befagyasztott uniós forrásokkal kapcsolatban afelől érdeklődött, hogy számítanak-e arra, hogy a pénz egy részét elveszítik.
A kormány minden egyes eurócentet haza akar hozni, nem számolnak azzal, hogy lesz pénz, amit nem sikerül. De a kérdezőnek igaza van abban, hogy ez nagyon nehéz feladat, jegyezték meg.
Magyar elismerte, ha minden forintot valóban határidőre tudnának felhasználni, és szabálytalanság miatt sem kéne visszafizetni valamennyit, az egy hollywoodi csodatörténet lenne. De mindent megtesznek, hogy az összes pénzt hazahozzák.
„Jó mérlegelést kívánok az elnök úrnak minden tekintetben” – válaszolta arra a kérdésre, hogy mi az elvárása Windisch Lászlóval, az ÁSZ elnökével szemben. Megjegyezte, hogy 2022 decembere óta nem találkozott vele.
Az ATV Sulyok Tamással kapcsolatban kérdezett. Magyar még nem beszélt vele arról, hogy mikor fogja újra meglátogatni. Megjegyezte, hogy Sulyok Tamás sosem állt ki az üldözöttek mellett, most pedig hirtelen nagyon aktív lett. Készül a törvényjavaslat, ami lehetővé teszi az elmozdítását.
A másik kérdés a szolidaritási hozzájárulásra vonatkozott. A miniszterelnök elmondta, világosan jelezték, egyeztetnek az önkormányzatokkal. Elnézést kért a polgármesterektől, akiknek eddig nem tudott reagálni, külön említette a győri városvezetőt. Sort fognak keríteni a találkozókra, tette hozzá. Szerinte bizonyos, hogy csökkenteni kell a hozzájárulást, de különbségek vannak az önkormányzatok között. A fővárost különösen érintették az elvonások, emelte ki.
Magyar külön beszélt a vagyonadó bevezetéséről, amiről tárgyalt a kormány. Több opciót vizsgáltak, még nincsen kész a végleges tervezet. Szerinte akik biztosan érintettjei lesznek ennek az adónak, azok sok pénzt költenek arra, hogy különböző felületeken cikkeket írassanak arról, az miért nem működhet.
Mint mondta, tényszerűen nem igaz, hogy a vagyonadó nem tud működni, több országban is jól működik.
Szerinte a NER-es szereplők azért lobbiznak, mert ők is elhiszik, hogy évente 300-600 milliárd beszedhető a vagyonadóból.
A terv szerint a törvényt október végéig elfogadnák, hogy jövő év január elsejétől életbe léphessen.
Azt mondta, a legnagyobb részt céges tulajdonrészek után fogják fizetni önbevallás alapján az érintettek. Ő azt fogja képviselni, hogy a 2025. év végi céges értéket számítsák az adó alapjaként. De más vagyonelemek után is kell majd fizetni. A részletek kidolgozása még bőven zajlik, tette hozzá.
A kormányszóvivő kiemelte, hogy voltak médiumok, amelyek be sem tehették a lábukat a kormányzati tájékoztatókra Orbánék alatt, ilyen volt az Átlátszó is.
A portál kérdésére Magyar értelmezte az IH elnökének eltávolításáról szóló részt az új törvénycsomagból: ha a hatóság vezetője valamiért bukik, akkor a teljes vezetőség megy vele. Ezután megpályáztatják a pozíciókat.
Magyar megjegyezte, hogy a kibővített jogköreivel az IH egy szuperhatóság lesz a korrupcióellenes küzdelem középpontjában. Rendkívül fontos, hogy a közbizalom meglegyen a hivatal felé, ezért van szükség arra, hogy ha az elnöknek mennie kell, akkor a helyettesének is, tette hozzá.
Hozzátette, hogy a hivatalok vezetői elküldhetik az észrevételeiket a javaslattal kapcsolatban.
A csatorna másik kérdése a korrupcióellenes törvénycsomaggal kapcsolatban az volt, a vagyonvisszaszerzés ügye hol tart.
A kormányszóvivő elmondta, hogy ebben a csomagban ez ügyben elsősorban a kekvák és az azokban lévő, korábban állami vagyon visszavételéről van szó.
Magyar elmondta, a nem egyetemekhez kapcsolódó kekvák augusztus 31-ével megszűnnek, az egyetemi célokat végzők pedig egy évvel később kerülnek vissza az államhoz.
A miniszterelnök a kekvák vezetőinek azt üzente, olvashatják, mi van a jogszabályban. Azt kéri tőlük, köztük Orbán Balázstól és Szalai Zoltántól, hogy ne tüntessék el vagy költsék el az alapítványokban lévő ezermilliárdos vagyont a következő 1-2 hónapban.
Magyar reméli, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló törvényjavaslatot egy, maximum másfél hét alatt be tudják nyújtani. Azt is reméli, hogy a hivatal gyorsan fel fog állni, hogy utolérjék az utóbbi 20 év rablása során eltűnt közpénzeket.
Azt mondta, bármennyire is könnyfakasztó volt Balásy Gyulától, hogy felajánlotta a cégeit az államnak, a kormány arról döntött, hogy nem veszik át azokat. A NAV és a hatóságok fogják elvégezni a munkájukat a Balásy-cégek ügyében.
