2026 elejére jelentősen átrendeződött a megyei jogú városok ingatlanpiaca. A panellakások átlagos négyzetméterára 814 ezer forintra nőtt, ezzel gyakorlatilag utolérve a téglalakások 825 ezer forintos szintjét. Ugyanakkor a használt házak továbbra is alacsonyabb árszinten maradtak, átlagosan 608 ezer forintos négyzetméterárral. Az előző év azonos időszakához viszonyítva minden szegmensben emelkedtek az árak, miközben a városok közti különbségek is látványosan nőttek.
A drágulás hátterében elsősorban a nagy egyetemi városok húzóereje áll. „A tavalyi támogatási környezet, az Otthon Start Program indulása, valamint a hitelkamatok alakulása jelentős számú vásárlót terelt a lakáspiacra, különösen az egyetemi városokban, ahol magas a fiatalok aránya. A megnövekedett kereslet gyors és jelentős áremelkedést eredményezett, főként a panellakások piacán” – értékelte a folyamatokat Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.
A számok mindezt egyértelműen alátámasztják: Debrecenben a panellakások átlagos négyzetméterára elsőként haladta meg az 1 millió forintot (1,008 millió forint), míg Győr 985 ezer forintos értékkel közelítette ezt a szintet. A többi egyetemváros is csak minimálisan marad el ettől, miközben a skála másik végén Nagykanizsán 562 ezer, Szekszárdon pedig 640 ezer forint az átlagos panelár.
A téglalakások piacán még markánsabb különbségek figyelhetők meg. Debrecen 1,17 millió forintos négyzetméterárral vezeti a mezőnyt, ami azt jelenti, hogy egy kétszobás lakás átlagosan mintegy 8 millió forinttal drágább, mint egy hasonló méretű panel. Sopronban az átlagár megközelíti a 947 ezer forintot, míg Győr, Veszprém és Székesfehérvár szintén 900 ezer forint feletti sávban helyezkedik el. Ezzel szemben Nagykanizsán mindössze 537 ezer forintos átlagár a jellemző, ami még a helyi panellakások árszintjét sem éri el.
A használt házak piacán még nagyobb a szórás: Sopronban az átlagos négyzetméterár eléri 1,04 millió forintot, míg Debrecenben 800 ezer forint körül alakul. Ezzel szemben Nagykanizsán és Szekszárdon az átlagár alig haladja meg a 350 ezer forintot. Ez a szegmens tekinthető a legheterogénebbnek: nemcsak városok között, hanem egyes városokon belül is jelentős eltérések mutatkoznak, az ingatlanok állapotától és elhelyezkedésétől függően.
A piacot új szabályozási változások is alakíthatják, ugyanis hat vármegyében megszűnt a családi házakra igényelhető otthonfelújítási támogatás, ami elsősorban a Nyugat- és Közép-Dunántúlt, valamint Pest vármegyét érinti. Ez különösen az alacsonyabb árú, rosszabb állapotú házak piacára lehet hatással, például Nagykanizsára, ahol a felújítás kulcsszerepet játszik az értékesíthetőségben.
Eközben a magas árszintű, erős keresletű városokban – mint Debrecen – a támogatások továbbra is elérhetők, ami mérsékelheti a kedvezőtlen hatásokat. „A vidéki lakáspiac ma már nem tekinthető homogénnek: a kereslet és az árak mentén egyértelműen kettészakadt, és ez a különbség a következő időszakban is velünk maradhat” – hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor.
