Magyar Péter a parlamentben: Olyan ember ne menjen politikusnak, aki ebből akar meggazdagodni

Rágalmazás vétsége miatt került a Mentelmi Bizottság elé Kocsis Máté ügye.

2026. január 20-án egy magánszemély – egy nyugalmazott bíró, a fideszes politikus elmondása szerint: Erőss Monika, Magyar Péter édesanyja – tett feljelentést ellene, mert szerinte Facebookon rágalmazta őt a képviselő.

Mivel magánvádról van szó, a bizottság a korábbi gyakorlatnak megfelelően a mentelmi jog fenntartását javasolta az Országgyűlésnek is, mely végül 178 nem és 9 igen szavazat, valamint 5 tartózkodás mellett fenntartotta Kocsis mentelmi jogát.

Öt, a Tisza Párt frakciója által kezdeményezett vizsgálóbizottság felállításáról döntött az országgyűlés. Ezek segítségével a végrehajtási visszaéléseket, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket, a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését, a kegyelmi botrány felelőseit, illetve a gyermekvédelem rendszerszintű válságát tervezik feltárni.

Magyar Péter felidézte, hogy ma 20 éve hangzott el az őszödi beszéd: a miniszterelnök nem gondolta volna, hogy a Fidesz ugyanazt fogja csinálni, mint Gyurcsányék 2006-ban, és nem gondolta volna, hogy Gulyás Gergely ide fog jutni.

Sajnálom frakcióvezető urat

– mondta Magyar.

Ezután Gulyás következett: jól emlékszik arra az időszakra, amikor Magyarral ketten jelentettek be tüntetéseket a Kossuth térre, a tér lezárására válaszul. Megkérdezte Magyartól, miért nevezte ki Gergényi Péter, volt BRFK-vezér helyettesét rendészeti államtitkárnak?

Forsthoffer egyik felszólalást sem tudta ügyrendi javaslatként értékelni.

A teremben zúgolódás tört ki, Magyar Péter ezután Gulyás Gergelyhez lépett, és mondott neki valamit, ám ez a közvetítésen nem hallatszott.

• Dúró Dóra (Mi Hazánk) a mindennapos testnevelés eltörléséről kérdezte az oktatási minisztert. Dúró szerint a digitális eszközök használata mellett szükséges, hogy a rendszeres mozgást biztosítsa az oktatás. Az elhízás világtendencia: globálisan megduplázódik az elhízott gyerekek száma, ha nem hoznak hatékony intézkedéseket. Miért tervezik mégis a mindennapos testnevelés eltörlését? Lannert Judit elmondta, gondok lehetnek a szövegértéssel, mert ilyet nem terveznek. Az ötnapos testnevelés bevezetése óta nő a túlsúlyos diákok aránya, ezért kell átgondolni, és nem megszüntetni a jelenlegi rendszert, ugyanis az iskolák felszereltsége ehhez nem adott: sok iskola parkban, átöltözési lehetőség nélkül tart testnevelésórákat. A középiskolások szerint a rendszer egyik fő hibája, hogy a sportklubokban végzett rendszeres mozgást nem veszi figyelembe, csak a versenysportot, mondta a miniszter. Dúró nem fogadta el a választ, az Országgyűlés viszont megszavazta.
• Az utolsó interpelláció a fideszes Hegedűs Barbaráé: az iskolák számának csökkentése kapcsán Lannert arról beszélt, az egy adottság, hogy kevesebb gyerek van, ehhez kell igazítani az intézményrendszert. A mindennapos testnevelésre ő is kitért: a napi szintű testmozgás korlátozásától mit várnak? A gyermekek szexuális nevelése Lannert szerint nem csak a szülők feladata: milyen szervezeteket kívánnak beengedni az oktatási intézményekbe? – kérdezte. Lannert elmondta, hogy az érintettek bevonásával tárgyalnak az oktatási rendszerről: soha ilyen kevés gyerek nem született, a hosszabb távú terv az, hogy az esélyegyenlőség szempontjait figyelembe véve alakítsák át a rendszert. A testnevelésre visszatérve annyit elmondott, hogy nem csökkenteni, hanem jobbá akarják tenni az iskolai testmozgást, hogy a gyerekek fittebbek legyenek. A szexuális nevelésre az iskolákban is szükség van, ennek hiánya gyerekek, családok életét teheti tönkre. Az iskolai nevelés nem helyettesíti, hanem kiegészíti a családi nevelést: felkészült pedagógusok, védőnők és pszichológusok segítségét fogják kérni. Magyarországon Európai összehasonlításban magas a nem kívánt tinédzser terhességek és abortuszok száma, miközben kevesen használnak óvszert. Szerinte a szexuális oktatás kiűzése az iskolákból az egyik főbűne volt a megbukott Orbán-kormánynak. A miniszter válaszát Hegedűs nem fogadta el, az Országgyűlés igen.

• Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter válaszolt a gyermekvédelem miatt aggódó KDNP-s képviselőnek, Máthé Zsuzsának, aki azt kifogásolta, hogy a kormány kész végrehajtani az uniós bíróság döntését. A miniszter ráolvasta, hogy a bicskei és Szőlő utcai ügyben máig nem kértek bocsánatot, holott szexuális ragadozókat engedtek szabadon. Elmondta, hogy a 2021-es joggyakorlat sértette az uniós jogot: az EU bírósága először mondta ki, hogy az alapértékeket megsértették a melegellenes törvénnyel. A Fidesz-kormány nem tartotta be a bírósági döntést, amely a melegekre nézve diszkriminatív intézkedést kifogásolta, helyette büntetést fizetett és óriásplakátokon riogatott. Máthé számára nem derült ki, mi lesz a melegellenes népszavazással, amelyet a 2022-es parlamenti választásokkal egy időben tartottak meg – és egyébként közjogilag érvénytelen lett, bár a képviselő ezt nem tette hozzá.
• Novák Előd (Mi Hazánk) a Meta reklámadójáról kérdezett: azt mondta, a Fidesz és a Tisza négyötödös paktumban szavazta meg a Meta reklámadójának eltörlését, és Sulyok Tamás sem küldte vissza az Országgyűlésnek, hogy tárgyaljanak, vitázzanak az ügyről, ami szerinte azt bizonyítja, hogy

a köztársasági elnök mára a Tisza bábja

• Magyar Péter a kérdésre azt felelte, a Fidesz-kormány 2026 áprilisában veszélyhelyzeti rendeletben határozott a reklámadó eltörléséről, paktumra nem volt szükség. Novák ismét megkapta a szót, beszéde közben Magyar a feje körül mutogatott, az alufólia sisakot rajzolva a levegőbe.
• Tuzson Bence (Fidesz) azt kifogásolta, hogy a Tisza Facebookon kommunikál, majd Sulyok Tamás fenyegetéséről beszélt: szerinte az Alaptörvény értelmében az államfő személye sérthetetlen, Magyar Péter viszont jogszabály-módosításokkal készül eltávolítani. Azt kérdezte, mindez összeegyeztethető-e a jogbiztonság elvével, és nem aggályos-e a személyre szabott jogalkotás aktuális politikai érdekek szerint? Bódis Péter államtitkár válaszolt: beszólt Tuzsonnak, hogy több mint egy órát késett, majd közölte, hogy nem minősül fenyegetésnek, ha valakit lemondásra szólítanak fel. Személyre szabott jogalkotás nem tekinthető elfogadható gyakorlatnak, ezzel nem is fognak élni: általános érvényű szabályokat alkotnak, mondta.
• Rétvári Bence (KDNP) a migrációs paktumról kérdezett, mondván, közelít az egész unióban a bevezetés időpontja. Kötelező kvóták jönnek: az unió maga osztja szét a beérkező migránsokat, és pénzügyi hozzájárulást kér azoktól, akik nem fogadnak be migránsokat. Milyen egyeztetések vannak a migrációval kapcsolatban az EU-val? Pósfai Gábor belügyminiszter válaszolt: a Tisza-kormány elutasítja a migrációs kvótákat és a migrációs paktumot is. A jelenleg folyó tárgyalásoknak nem része ez. Megtartják a déli határkerítést és megerősítik a határvédelmet. Megismételte, hogy az Orbán-kormány több ezer embercsempészt engedett szabadon, és tömegesen engedett be vendégmunkásokat.

Egyetlen ellenzéki képviselő sem fogadta el a kormány válaszát, de az Országgyűlés megszavazta őket.

A kormány kivételességi javaslatot nyújtott be: megszavazták, hogy gyorsított eljárásban döntsenek arról, hogy az ország bennmarad-e a Nemzetközi Büntetőbíróságban (ICC). Az országgyűlés tavaly tavasszal szavazta meg a kilépést Netanjahu magyarországi látogatását követően, ugyanis az izraeli miniszterelnökkel szemben elfogatóparancs van érvényben. A kilépés visszavonásáról a holnapi napon dönthetnek.

Emellett négy képviselő esetében a mentelmi jog felfüggesztéséről is döntenek: Toroczkai László (Mi Hazánk), valamint Kocsis Máté és Takács Péter (Fidesz) esetében rágalmazásért, egy tiszás képviselő esetében pedig ittas vezetés miatt kezdeményezték a felfüggesztést.

A napirend kézfeltartással történő elfogadása után az interpellációk következtek, erre hatvanperces időkeret áll rendelkezésre.

A fideszes Bencsik János az üzemanyagárakról beszélt: a leköszönő Orbán-kormány árstopot rendelt el, ez valóságos védelmet jelentett százezrek számára. A Tisza ezt nem bírálta, hanem követelte a fenntartását. Megkérdezte, hogy a 480 forintos védett üzemanyagárat tartja-e az új kormány.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter válaszolt: szerinte továbbra is kampányolás és riogatás zajlik. A benzinárstopot a Tisza már márciusban javasolta, örül, hogy a Fidesz-kormány meghallotta a szavukat, de felrótta, hogy nem nyitották meg az Adria-vezetéket, és ezzel növelték az ország energiakitettségét. Szerinte csak Orbán Viktor vizionált 1000 forintos benzinárat.

A Tisza frakcióvezetője, Bujdosó Andrea felidézte, hogy született egy Orbán Anitának címzett nyílt levél, amely hemzseg a személyeskedő mondatoktól, a magyar emberek azonban igent mondtak egy boldogabb országra, amelyben a politika a problémákról és nem az ellenségkeresésről szól. „Lehet vitatkozni úgy, hogy közben nem kérdőjelezzük meg egymás emberségét vagy magyarságát” – mondta a frakcióvezető, aki szerint a Fidesz elárulta a demokrácia szabadságeszményét.

Rétvári Bence (KDNP) következett: megköszönte annak a két és félmillió embernek, akik az országházba küldték őket. Ugyanazt fogják képviselni ellenzékből, mint anno kormányból. Külföldről nagyon drukkoltak a Tisza győzelmének, mondta, forrásokat is kaptak.

Rétvári szerint példát kell mutatniuk a képviselőknek azzal, hogy tisztelettel beszélnek egymáshoz a parlamentben, Magyartól pedig folyamatosan csak azokat a mondatokat halljuk, mint a kampányban, Mészáros Lőrincet emlegeti, és orbánozik. A mocskos Fideszre szerint nem lehet mocskos Tisza a válasz: be kell gyógyítaniuk a sebeket, a gyűlölködést távol kell tartani az országgyűlési munkától. Azt ígérte, hogy a KDNP-ben „radikálisan mérsékeltek” lesznek.

Ismét Magyar válaszol: az Alaptörvény-módosítás kapcsán Rétvári állításával szemben nem hátrált meg a kormány. A keresztény értékeket az Alaptörvény számos passzusa védi: az, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatalt megszüntetik, nem fogja sérteni sem a keresztény értékeket, sem az illegális migráció elleni harcot. Felrótta, hogy a Fidesz még hónapokkal ezelőtt is gyurcsányozott, ezért furcsa, hogy azt nehezményezik, hogy a Tisza gyakran emlegeti Orbánt, valamit Rétvárira olvasta, hogy embercsempészeket engedtek szabadon a börtönökből.

Magyar szerint a KDNP-re senki sem szavazott Magyarországon, bátorította, hogy egyszer induljanak el egyedül. Elhívta a következő, augusztus 20-án induló országjárására, melynek alkalmával, személyesen elmondhatja, ha nem tartja igaznak, hogy Európa legszegényebb és legkorruptabb országa lett Magyarország. Felemlegette azt is, hogy nem hozták haza az uniós forrásokat, helyette eladósították az országot és meggazdagították az oligarcháikat.

A fideszes Bóka János következett: a Tiszát szerinte nem érdekli a kormányzás, helyette hatásvadász Facebook-videókat gyártanak budapesti középületek belterületeiről. Ezután Bécsben és Varsóban is hasonló promóciós videókat gyártottak, amivel azt bizonyították, hogy a hazai kormányépületek reprezentációs terei semmivel sem fényűzőbbek, mint a külföldiek. A kormányra olvasta, hogy az uniós ügyekért felelős minisztert a parlament uniós ügyekért felelős bizottsága nem hallgatta meg, ahogy azt is, hogy nem világos, ki tárgyal az uniós források hazahozataláról. Kritizálta, hogy vállalhatatlan hangnemben beszélnek a köztársasági elnökről és olyan alkotmánymódosítást készülnek elfogadni, amely egyetlen embert zár ki abból, hogy a jövőben miniszterelnök legyen – aki nem Németh Miklós vagy Medgyessy Péter. Ez szerinte személyre szabott jogalkotás.

Ismét Magyar válaszolt: Bóka szerinte miniszterként asszisztált ahhoz, hogy az ország ne kapja meg a neki járó ezermilliárdokat. A jelenlegi kormány eközben olyan jogszabályokon dolgozik, amelyekkel ezek a pénzek lehívhatók.

Dúró Dóra (Mi Hazánk) azt indítványozta, hogy a férfiaknak is legyen lehetőségük 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonulni, amit az is indokol, hogy a magyar férfiak egészségben várható élettartama mindössze 61 és félév, miközben 65 éves korukig kötelesek dolgozni. Ennek eredménye, hogy nagyon kevesen élik meg a nyugdíjas kort, nincs biztosítva a számukra a tisztességes időskor. Felidézte, hogy ezt korábban a Tisza is támogatta: Dúró kérdése az, hogy mikor és milyen feltételekkel tervezik mindezt biztosítani?

Magyar válaszolt a kormány nevében: elmondta, hogy Dúró minden szavával egyetért. Alaptörvény-ellenes, ha a nők számára elérhető a 40 év utáni nyugdíj és a férfiaknak nem: sokkal korábban is be lehetett volna vezetni, ha nem lopják szét az országot. Jelenleg vizsgálják „a költségvetési romokat”, Kármán András leltárat készít, utána lehet tárgyalni a kérdésről, amelyről a magyar országgyűlés fog dönteni.

A kormány szándéka az, hogy a 40 év utáni nyugdíj a férfiak számára is bevezetésre kerüljön, ám céldátumot egyelőre nem tud mondani.

A kinevezések 2026. május 26-án lépnek hatályba a köztársasági elnök döntése alapján. A Tisza-kormány leendő államtitkárainak névsora itt olvasható.

Forsthoffer Ágnes gratulált a kinevezetteknek. Ismét napirend előtti felszólalások következnek.