A gazdasági és energetikai bizottság ülésén hétfő reggel Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterjelölt számolt be elképzeléseiről. Kapitány mellett foglalt helyet államtitkárjelöltje, Porcher Áron, aki 2024-től a fővárosi közgyűlésben volt a Tisza Párt politikusa, majd az április 12-i választáson Dunai Mónikát verte meg.
A miniszterjelölt rövid szakmai bemutatkozásával kezdődött a meghallgatás, kiemelte, még új a politikában, és röviden vázolta életútját. Közölte, három kontinensen dolgozott felső vezetőként, kiemelve, hogy a Shell egyik vezetője volt, e posztján tíz évet töltött Németországban. Úgy fogalmazott:
Egy bizonyos pályafutás után az ember kötelessége, hogy a hazáját szolgálja.
A miniszterjelölt szakmai programjára térve arról beszélt, hogy a gazdaság beindításának kulcsa a bizalom, befektetői és lakossági oldalon egyaránt. Mint mondta, a politikusok feladata az, hogy ezt a bizalmi környezetet megteremtsék. Az elmúlt évek tapasztalata ezzel szemben más volt, a korábbi kormány gazdasági vezetése „rossz gazdája volt az országnak”.
A kiindulópont az, hogy kiszámítható szabályokra, tisztességes versenyre és a korrupcióval szembeni zéró toleranciára van szükség
– mondta. Kiemelte, hogy nagyon fontos a versenyképes energiaárak megteremtése is, valamint az átlátható támogatási rendszer.
Ez visz a működő és emberséges Magyarországhoz vezető úthoz
– tette hozzá.
Beszélt arról is, hogy miért volt szükség strukturális átalakításra, és miért vonták össze a gazdasági és az energetikai szektort egy minisztériumba. Mint mondta, ezek egymással szoros összhangban állnak. Majd egymással összefüggésben beszélt a gazdaság és az energetika helyzetéről.
Kiemelte,
- a gazdaság helyzete nem jó, kivéreztetett gazdaságról van szó, befagyasztott uniós pénzekkel.
- A beruházások az elmúlt négy évben 20 százalékkal estek vissza.
- A gazdasági modell alacsony hozzáadott értékekre, forintgyengülésre és korrupt alkukra épült.
Kapitány programjáról szólva elsőként emelte ki az uniós pénzek hazahozatalát. Mint mondta, augusztus végéig több mint 10 milliárd eurót lehetne lehívni, az ország pedig nem engedheti meg magának, hogy ezt a forrást ne használja föl.
Közölte, másfélszeresére kívánja emelni az innovációra költött összegeket. Startupbarát környezetet szeretnének kialakítani, erről szólva azt mondta, a tehetséget kívánják támogatni:
nem zebrákat, hanem unikornisokat szeretnénk látni.
Elmondta, a külgazdaságban óriási lehetőséget látnak. De nem hatalmas összeszerelő üzemekben gondolkodnak, amelyek sokszor környezetszennyezőek. Megígérte, a támogatásokat is felülvizsgálják, mert látszik, hogy vannak kivételezettek.
Mint mondta, a külgazdasági téren „minőségi változásra” van szükség, nem pusztán mennyiségire. A magyar beszállítók és a hazai tudás erősítése kerülne fókuszba, különösen a kkv-kon keresztül. Az európai piac továbbra is meghatározó marad, „de Magyarország nyitott gazdaságként a világ minden tájáról vár üzleti partnereket, amennyiben azok megfelelnek az elvárt feltételeknek”.
Az energiaügyet Kapitány a versenyképesség egyik kulcsterületének nevezte. Szerinte több lábon álló energetikára van szükség:
- energiatárolásra,
- hálózatfejlesztésre,
- átlátható nukleáris iparra és a költségek csökkentésére.
Kiemelte, hogy felül kell vizsgálni Paks II. finanszírozását, költségeit és megvalósítási feltételeit. Hozzátette, a szerződések részleteit nem ismerik.
Kapitány szerint az energiaszegénység is komoly probléma Európa közepén. Becslések szerint 800 ezer háztartás tűzifával fűt. A tervek között említette a rezsicsökkentési limit megemelését, a szociális tűzifaprogram erősítését – 5 százalékra mérsékelve a tűzifa áfáját –, valamint az energiahatékonysági beruházásokat.
Beszélt arról is, hogy miből lesz pénz:
- a pazarlás megszüntetésével,
- a korrupció megszüntetése – ez szerinte 3-4 ezer milliárdos kiesést okoz,
- valamint felül kell vizsgálni a túlárazott közbeszerzéseket, az egyedi támogatások rendszerét.
