Vegyes érzésekkel távozhatott szerdán az iskolákból az a közel 80 ezer érettségiző, akik a megmérettetés harmadik részeként történelemből adtak számot a tudásukról.
A hosszú kifejtést igénylő feladatokban kifejezetten jó párosítások kerültek elő: a rövid esszék között Németország 1938-as terjeszkedése vagy a céhek, a hosszú esszéknél pedig I. Károly gazdasági reformjai vagy a Rákosi-diktatúra kifejtése közül választhattak a diákok. Egy hosszú és egy rövid esszét kellett megírniuk a tanulóknak, arra azonban figyelni kellett, hogy a két választott esszének különböző korszakokra kellett vonatkoznia: az egyik az ókortól 1849-ig, a másik pedig az 1849 utáni időszakra.
A rövid választ igénylő feladatoknál már nem volt könnyű dolguk a vizsgázóknak: rögtön az elején egy olyan témakör bukkant fel – a görög–római építészet –, ami csak 2024 óta középszintű anyag. Ezután nem sokkal következett a honfoglalásról szóló feladat, amelyben a pozsonyi csata évszámára is rákérdeztek.
A Budapesti Fazekas Mihály Gimnázium történelemtanárával szétszálaztuk a feladatsort. Repárszky Ildikó az idei töriérettségivel kapcsolatban a 24.hu-nak úgy nyilatkozott:
kicsit az volt az érzésem, hogy – az idei magyarérettségihez hasonlóan – olyan témák, olyan adatok kerültek elő, amelyek megfelelő lenyomatai a most érvényben lévő Nemzeti Alaptantervnek.
Félrevezető is lehetett a tesztsor
Repárszky Ildikó a honfoglalásról szóló feladattal kapcsolatban elmondta:
