Szlovákia pénteken panaszt nyújtott be az Európai Unió bíróságához az orosz gáz importját tiltó és az orosz kőolaj behozatalának leállítására való felkészülést előirányzó, idén januárban hozott uniós döntés miatt – jelentette be Boris Susko szlovák igazságügyi miniszter a közösségi médiában, kedden.
Az MTI pozsonyi tudósítója ennek kapcsán emlékeztetett rá, hogy a lépés megtételét már április 17-i bejelentésében jelezte Robert Fico szlovák miniszterelnök.
A panaszt azért nyújtjuk be, mert megkérdőjelezzük annak jogalapját, amelynek mentén a döntést meghozták
– idézte a szlovák igazságügyi miniszter szavait a beadvány kapcsán a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség. A miniszter azt mondta: az importtilalomról szóló határozatot az Európai Bizottság javaslata alapján úgy fogadták el, mint az EU kereskedelmi politikája körébe tartozó döntést, és így azt minősített többséggel hagyták jóvá. Hozzátette: a határozat korlátozó jellege és annak összefüggései viszont arra mutatnak, hogy olyan döntésről van szó, amely az EU kül- és biztonságpolitikája végrehajtásának körébe tartozik.
A Szlovákia által megtámadott uniós döntés szerint az orosz földgáz importját legkésőbb jövő őszig kellene leállítani. Az orosz gáz importját tiltó uniós határozattal szemben korábban – még a választások előtt – Magyarország is panasszal élt.
Le lehetne válni az orosz energiahordozókról
Az uniós vita lényege, hogy a 2022-es olajembargó után Magyarország és Szlovákia határozatlan idejű mentességet kapott a vezetékes orosz kőolaj behozatali tilalma alól, miközben a többi tagállamnál az orosz nyersolaj, majd a finomított kőolajtermékek importját is fokozatosan korlátozták. A friss brüsszeli irány a REPowerEU-terv részeként 2027 végéig minden orosz fosszilis energiahordozót, így a vezetékes olajat is kivezetnének az EU-ból. Ez különösen Magyarországot és Szlovákiát érinti, mert a Barátság vezetéken érkező orosz olaj máig fontos a két ország ellátásában.
A magyar és a szlovák kormány az ellátásbiztonságra hivatkozva mindeddig közösen ellenezte a teljes tilalmat, különösen az ukrajnai tranzit körüli konfliktusok után. A Lukoil-szállítások korlátozásakor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, hogy a Lukoil a magyar kőolajimport egyharmadát, a szlovák import mintegy 45 százalékát adta.
Brüsszel fő aggodalma, hogy meddig tartható fenn a két országra vonatkozó kivétel. Több elemzés ezzel együtt rámutat arra, hogy az Adria-vezeték és más alternatív útvonalak révén a leválás technikailag megoldható lenne. A Center for the Study of Democracy (CSD) nevű bolgár közpolitikai intézet szerint a magyar–szlovák mentesség meghosszabbításának már nincs technikai vagy gazdasági indoka, ám a Fidesz-kormány az árak és az energiabiztonság romlásától tartott, Szijjártó Péter pedig alig több mint egy hónappal a kormány bukása előtt az orosz energiahordozók behozatali tilalmának feloldását is követelte.
