A világ legnagyobb cégei közül 250 intézett petíciót az Egyesült Államok Legfelső Bíróságához. Beadványukkal szeretnék meggátolni az azbesztválság továbbterjedését, vagyis megállítani azt a persorozatot, amelynek során eddig 200 ezer kártérítési igény merült fel, s amely rekord számú vállalati csődöt okozott.
Tüdőrákot okozAz azbeszt, a tűzálló, szálas szerkezetű ásvány elsősorban apró szemcséi révén okozhat megbetegedéseket. A legsúlyosabb formája ennek a mesothelioma, a tüdőrák egyik legveszélyesebb, halálos kimenetelű változata.
A kérvényezők egy nyugat-virginia per miatt fordultak a Legfelső Bírósághoz. A szóban forgó ügyben 8000 a felperesek száma, több száz millió dollárt követelnek a szeptember 23-án kezdődő eljárásban. A kérvényezők között nemcsak az azbesztválság által legsúlyosabban érintett építőipari cégek vannak, hanem olyan társaságok is, mint az amerikai General Electric és a Ford Motor, a brit-holland Royal Dutch/Shell, a svéd Ericsson.
Több mint 300 milliárd dollárAz azbeszttel kapcsolatos kártérítési igények száma már eléri a 200 ezret az Egyesült Államokban. Ugyanakkor a Financial Times felmérése szerint a cégek nagy része alulértékeli a perek nyomán kialakuló szituáció súlyosságát. Eddig csupán néhány cég jelentette be, hogy óvintézkedéseket tett, és felkészült az esetleges kártérítésekre. Ezek között van az amúgy is nehéz helyzetben lévő svájci-svéd gépgyártó vállalat, az ABB, továbbá a Halliburton amerikai olajtársaság.
Egyelőre nem sok bírósági eljárás fejeződött be, így nehéz pontosan felmérni a kártérítések pénzügyi kihatásait. Annyi azonban bizonyos, hogy ilyen okokból tavaly kilenc cég ment csődbe, idén szeptemberig pedig már tizenegy társaság vált fizetésképtelenné. Egyes számítások szerint az összes kártérítési igény nagyságrendje 200 és 275 milliárd dollár körül mozoghat az USA-ban. Európában 32 és 80 milliárd dollár között ingadozik a becsült summa. Együttesen ez 230-355 milliárd dollár közötti összeget jelent.
Aggódnak a biztosítók
Sokak szerint az azbesztügyek nagyobb kárt okoznak majd, mint az Enron, a WorldCom és a hasonló cégek könyvelési machinációi. Különösen a biztosítótársaságok aggódnak, ezt megerősítette Leigh Anne Pusey, az American Insurance Association (Amerikai Biztosítószövetség) illetékese is. Az azbesztválság ugyanis rendkívül kiterjedt és jelen pillanatban nehezen felmérhető kockázatokat rejt magában.
A Rand Institute szakértői szerint az azbesztválság immár az amerikai gazdaság 85 százalékát érintheti, vagyis befolyásolhatja károsan. Régen nem egyetlen iparágról és nem is iparágak jól behatárolható csoportjáról van tehát szó. Egyedül a 2000-es esztendőben a bíróság elé vitt kártérítési igények összege 54 milliárd dollárt tett ki a Rand szerint, de a szóban forgó summa mostanra már jóval nagyobb.
Megváltoztatják az amerikai jogrendszert?
A probléma mára olyan méretűvé növekedett, hogy bizonyos cégek, politikusok és jogászok – a Financial Times értesülései szerint – az Egyesült Államok jogrendszerének megváltoztatását szorgalmazzák. A hírek szerint a módosítás a csillagászati összegű kártérítéseket lenne hivatott csökkenteni.
Noha Amerikában a kártérítési dömping megfékezésére történnek kísérletek, Európában éppen most kezd csak kibontakozni a válság. Különösen Franciaországban, Nagy-Britanniában és Hollandiában látnak esélyt egyes jogászok a magas kártérítések érvényesítésére.
Elmaradt beruházásokA Rand Institute felmérése szerint az azbesztperek miatt eddig tízmilliárd dollárnyi befektetés maradt el a különböző iparágakban, és 138 ezerrel kevesebb munkahely keletkezett. Ha a folyamatok a jelenlegihez hasonlóan alakulnak a közeljövőben, ezek a mutatók 33 milliárdra és 423 ezerre nőhetnek.
Sok a „nem hagyományos károsult”
A Rand által megfogalmazott vélemény szerint különösen aggasztó, hogy az azbesztperek szinte ágazattól függetlenül terjednek: nemcsak az azbesztbányák, nemcsak az azbesztet termékeikbe beépítő vállalatok, nemcsak az azbesztet építőiparban felhasználó cégek néznek szembe kártérítési igényekkel, hanem olyan társaságok is, amelyeknek munkásai csak közvetve kerülhettek kapcsolatba ezzel az anyaggal. A textilgyárakat például azok a munkások perlik, akik olyan gépekkel dolgoztak, amelyekben azbesztből készült alkatrészek is voltak.
Ezek az úgynevezett nem hagyományos értelemben vett károsultak teszik ki a Rand szerint az igénylők 60 százalékát. Legalábbis az 1998-as adatok szerint, ami drasztikus emelkedést jelent az 1980-as években regisztrált egynegyedes arányukhoz képest.
