Miközben JD Vance, az Egyesült Államok alelnöke Budapesten, Orbán Viktor mellett beszélt, kijött egy véleménycikk a New York Timesban. Mondhatnánk erre, hogy a New York Times a liberális hálózat sarokpontja, rendes szuverenistát egyszerűen nem érdekelhet, mit írnak, de elfelejtenénk, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, klasszikus New York-i jelenség.
Hiába van Trump bejelentett lakcíme a floridai Palm Beach-en (levélben szavaz), mindig New York-i marad. Ráadásul nem is egyszerű New Yorki-i, hanem kívülálló. Trump gazdag családba született, az apja is milliomos vállalkozó volt, de nem Manhattanben nőtt fel. Sőt, kifejezetten messze onnan, Queens Jamaica Estates nevű részén, ami kellemes városrész, vagyonos emberek lakják, de nagyjából két órányira van a várostól, ami alatt természetesen Manhattant értik. Jamaica Estates annyira New York széle, hogy szinte már Long Island, az öt kerület határa. Azok a New York-iak, akik innen küzdik fel magukat odáig, hogy a Central Park déli határán felhőkarcoló viselje a nevüket, mindig törődni fognak azzal, mit ír a New York Times. Trump a mai napig minden nap megnézi a lap címlapját.
Mennyit tud még elviselni?
A véleménycikk címe az volt, hogy Mennyi megaláztatást tud még elviselni JD Vance. Ezalatt a szerző nem arra gondolt, hogy Vance nevét Magyarországon képtelenek kiejteni, még Kovács Zoltán nemzetközi szóvivő is konzekvensen GD Vance-nek ejti – márpedig a név nem jelentéktelen dolog egy embernek, aki James Donald Bowman néven született, majd könyvet írt arról, miért JD Vance néven lett alelnök. Inkább arról, hogy az amerikai alelnökben a határtalan ambíció szinte folyamatos harcot vívott azzal, mit gondol a világról, és többnyire az ambíció nyert.
