A 444 birtokába került levelezés szerint minőségi aggályok merültek fel a miniszterelnök apja, Orbán Győző érdekeltéségvel szemben a Budapest-Belgrád vasút építése során: egészen pontosan azt jelezte két fővállalkozó, hogy Orbán cége, a milliárdos árbevételű Dolomit Kft. nem megfelelő minőségű követ szállított az építkezéshez. Az egyik panaszkodó fővállalkozó a kínai tulajdonban álló China Tiejiuju Engineering & Construction Kft. volt, a másik pedig a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd.
Az első kifogások 2023 februárjában érkeztek a magyar-kínai konzorcium két tagjától: mindkét cég azt kifogásolta, hogy a február közepén leszállított ápítőanyag, az úgynevezett SZK1-es anyag szemeloszlása nem volt megfelelő. Az SZK1-es anyag a vasútépítésben használt zúzottkő egy meghatározott minőségi kategóriáját jelöli: a rövidítés a „szemcsés kő” első osztályú, tehát legmagasabb minőségű változatára utal. Ezt az anyagot a vasúti pálya alatti ágyazat kialakításához használják, ami kulcsszerepet játszik a sínek stabilitásában és a pálya állapotának hosszú távú megőrzésében. Mint a 444 is írja, az SZK1-es keverékre vonatkozó pontos szabályokról a MÁV is rendelkezik a „Vasúti alépítmény tervezése, építése, karbantartása és felújítása” címet viselő, D.11-es utasításban, van tehát mihez alkalmazkodnia a kivitelező cégeknek.
A Dolomithoz érkezett 2023 februári jelzések szerint az Orbán Győzőék által leszállított építőanyag ezeknek a kritériumoknak nem felelt meg, amit a konkrét mintavételek jegyzőkönyveivel erősítettek meg. Ezeket, valamint a laboratóriumi vizsgálatok eredményeit is elküldték Orbán Győzőéknek, akiktől az alapanyag összetételének javítását kérték.
Orbánék elismerték a minőségromlást, amit azzal indokoltak, hogy az év elején sok eső esett, és emiatt mosódott iszap és agyag a már korábban kitermelt kőanyagba. Elkötelezték magukat, hogy javítanak a minőségen, ugyanakkor az derült ki, hogy márciusra sem tudtak számottevő javulást elérni. A kínai érdekeltség ismét mintákat vett, ezúttal a már beépített SZK1-es rétegből. Két labor is végzett vizsgálatot: a független TLI Zrt., és a kínai cég által megbízott EULAB Kft. Előbbi úgy ítélte meg, hogy a beépített anyag szemeloszlás nem volt megfelelő, utóbbi viszont úgy, hogy éppen csak, de megfelel a követelményeknek.
A 444 kereste az üggyel kapcsolatban a MÁV-ot, arról érdeklődve, hogy kik és mikor végezték el a beépített anyag ellenőrzését, illetve előfordult-e olyan az vasút építése során, bármely szakaszon, hogy minőségi aggályok miatt a beépített anyagokat utólag cserélték vagy egyéb módon javították az érintett szakaszt? A MÁV cáfolta ezeket az értesüléseket, mint fogalmaztak: „A vizsgálati és megfelelőségi dokumentációk alapján a projektben kizárólag az előírt műszaki és szabványkövetelményeknek megfelelő, minősített építőanyagok kerültek beépítésre. Az ellenőrzések során nem merült fel olyan körülmény, amely a szerződéses előírásoknak nem megfelelő anyagbeépítést igazolna.”
A MÁV az állítását azt követően is fenntartotta, hogy a 444 elküldte számára az általuk megismert vizsgálati jegyzőkönyvek részleteit.
