Tavaly év végén 64 912 milliárd forint volt a magyar állam adóssága. Már harmadik éve nőtt a GDP-ben kifejezett magyar államadósság, hiszen 2025 végén az állam tartozása a GDP 74,6 százalékára rúgott, ami 1,1 százalékpontos növekedés az előző évi 73,5 százalékhoz képest – idézi a lap a KSH friss adatait.
Nagy kérdés, hogy miként alakul az államadósság a következő években, ugyanis a kamatkiadások rendkívüli mértékben megterhelik a büdzsét. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) előrejelzése szerint az államháztartás kamatkiadásai a tavalyi GDP-arányos 4 százalékról idén egy jottányit sem mozdulnak, ám 2027-ben 3,8, 2028-ban pedig 3,7 százalékra csökkenhetnek.
Az MNB az előrejelzése kapcsán mindig változatlan gazdaságpolitikából indul el – vagyis ez a pálya várható, ha marad a Fidesz-kormány. Ezzel párhuzamosan idén az MNB-ben még az államadósság további emelkedésével számolnak: a lassú növekedés és a magas költségvetési hiány (osztogatások) eredőjeként 2026 végére az államadósság mértéke 76,3 százalékra emelkedik. Ezt követően már csökkenés várható az MNB szerint, 2027 végére 75,2, 2028 utolsó napjára pedig 74,1 százalékos GDP arányos államadósságot várnak, ami hajszálra megegyezik a 2022 végi tényadattal – vagyis hat év egy helyben topogást várnak, abban az esetben, ha változatlan marad a gazdaságpolitika, vagyis maradna az Orbán-kormány.
Ellenben ha áprilisban kormányváltás lesz, akkor új irányt vehet a gazdaságpolitika. A növekedés beindításának kulcskérdése az uniós támogatások „hazahozatala”, amire az Orbán-kormánynak semmi esélye, sőt a Fidesz választási győzelme esetén akár még keményedhet az Európai Bizottság álláspontja.
A Tisza Párt választási győzelme esetén olyan gazdaságpolitikát fog folytatni, amely lehetővé teszi az államadósság, de különösen a ma Európa-rekordernek számító, a GDP 4-5 százalékára rúgó kamatkiadások csökkentését – mondta Kármán András, a Tisza gazdaságpolitikai szakértője egy Facebookra feltöltött előadásban.
Ehhez hiteles költségvetési politika szükséges, ennek eszköze lenne a maastrichti kritériumok teljesítése.
Ha a befektetők elhiszik, hogy a kormány az euróbevezetés felé halad – csökkentve a finanszírozási kockázatokat –, akkor hajlandóak lesznek olcsóbban finanszírozni a magyar államot – fogalmazott.
