Róbert közel húsz éve szolgál baleseti helyszínelőként, jelenleg az autópálya-rendőrséget erősíti. Megyei szervként nemcsak az autópálya egy szakaszán tartják fenn a rendet, és reagálnak a bejelentésekre, de a környékbeli városokban is eljárhatnak. „Közlekedési baleset történt, elütöttek egy borzot, őzet láttak az út szélén, valaki fizetés nélkül hajtott el a benzinkútról, leesett egy tartály a kamionról – ezeket mind nekünk kell kezelni, ráadásul nyomozati és helyszínelési technikusi munkát is végzünk” – sorolta.
Arról, hogy miért a rendőri hivatást választotta, azt mondta:
Normális, épkézláb ember nem megy rendőrnek. Mindannyiunkban van valami, ami erre a pályára vitt minket. És ezt a rendszer kihasználja. Visszaél azzal, hogy szeretjük ezt csinálni.
Hogy miként használja ki a rendőrség az állomány hivatástudatát, illetve milyen problémák feszítik belülről a rendfenntartó erőket, háttérbeszélgetések alapján próbáltuk feltárni – hét órán át beszéltünk az ország különböző részein, eltérő munkakörben és beosztásban dolgozók rendőrségi alkalmazottakkal, hivatásosokkal és nem fegyveres munkavállalókkal, fiatal járőrrel és évtizedek óta a pályán levő nyomozóval, budapesti és vidéki kapitányságokon dolgozókkal, hogy átfogó képet kapjunk a rendőrség belső viszonyairól.
A rendőrségnél a hivatásos állomány számára a nyilvános nyilatkozattételt szigorú belső szabályok korlátozzák, a sajtóval kizárólag a kijelölt szóvivő beszélhet, ezért forrásaink védelme érdekében – Róberthez hasonlóan – a megszólalók nevét egy kivétellel megváltoztattuk, ahogy a szolgálati helyeket sem konkretizáltuk.
„Folyamatosan basztatják az embert”
Balázs négy éve dolgozik rendőrjárőrként, jelenleg őrmesteri rangban szolgál Budapesten. A munkaerőhiány a Budapesti Rendőr-főkapitányságon a legnagyobb, ezért a legtöbb fiatal rendőrt ide vezénylik, magyarázta. Szerinte hiába mondja azt a rendőrség, hogy az állomány feltöltöttsége közel 100 százalékos, a fővárosban csak a harmada, negyede van meg a szükséges létszámnak. „Ha valaki leszerel, azt a státuszt vagy beosztást eltörlik. Ez köztudott a rendőrségen belül” – mondta.
Ennek az a következménye, hogy egy fővárosi járőrpáros 3–4 egység helyett dolgozik. Több feladat jut kevesebb emberre, és rengeteg az úgynevezett berendelés, például tüntetésekre, rendezvények biztosításra.
A baleseti helyszínelő, Róbert elmondta: miközben a végrehajtó állományban, tehát az utcán szolgálatot teljesítő rendőrök egyre kevesebben vannak, rengeteg tisztet termel ki a rendszer. Egész Európában nincs annyi őrnagy és alezredes, mint itthon, aminek az az eredménye, hogy gyakran parodisztikusan sokan végeznek ellenőrző munkát az utcán szolgáló rendőrök feje fölött.
Folyamatosan basztatják az embert. A rendőrség sohasem darabszámról, hanem feltöltöttségről beszél, ami mindig 90–100 százalékos. Mindez úgy jön ki, hogy megszüntetik a státuszát azoknak, akik leszereltek. Nem azt mondják, hogy 15 ember helyett dolgozik hét, hanem azt, hogy kilenc állásból hét be van töltve. Így jön ki a közel százszázalékos feltöltöttség
– magyarázta Róbert.
