Akarata ellenére vették fel a roma nemzetiségi névjegyzékbe – állította csütörtökön egy ismert fotós influenszer a közösségi médiában. A férfi egy videóban közölte, hogy kapott egy hivatalos határozatot a Nemzeti Választási Irodától, mely szerint kérelmezőként szeretne roma nemzetiségi választópolgár lenni, és ez alapján már be is jegyezték őt a központi névjegyzékbe. Csakhogy a férfi azt állítja, hogy nem is kérte felvételét a nemzetiségi névjegyzékbe.
Azok a választópolgárok, akik a nemzetiségi névjegyzékben szerepelnek, a választójogi szabályozás alapján az országos pártlistákra nem szavazhatnak, hanem az egyéni választókerületi szavazólap mellett csak az adott nemzetiség – ebben az esetben a roma nemzetiség – listás szavazólapját kapják meg. Akit tehát akarata ellenére felvesznek a nemzetiségi névjegyzékbe, az az országos listás szavazáson nem tud rész venni. Ha valaki a nemzetiségi névjegyzékben szerepel, és mégis úgy dönt, hogy inkább pártlistára kívánna szavazni, akkor a szavazást megelőző harmadik napon 16 óráig kérheti ezt. Ebben az esetben leveszik őt a nemzetiségi listáról.
Simán el tudom képzelni azt, hogy sokan elmennek a választásra, és nem azt a szavazólapot kapják meg, amit szeretnének
– osztotta meg aggodalmait a videóbejegyzésében a fiatal fotográfus.
Az eset kapcsán megkerestük a Nemzeti Választási Irodát (NVI), és megkérdeztük, van-e tudomásuk olyan esetről, hogy valaki akarata ellenére került fel a kisebbségi névjegyzékbe, és ha igen, milyen lépéseket tesznek az ügyben. A hivatal válaszlevelében azt írta:
A Nemzeti Választási Irodához a mai napig körülbelül 30 ilyen irányú kérdés vagy panasz érkezett.
Ahhoz, hogy valaki felvételét kérje a nemzetiségi névjegyzékbe, számos személyes adatot meg kell adnia, többek között a személyi azonosítóját vagy a személyazonosító igazolványának, útlevelének illetve vezetői engedélyének számát. A kérelmet ezen kívül saját kezű aláírással kell ellátni, valamint két tanú aláírása is szükséges.
Az NVI tájékoztatása szerint, ha valakit a tudta nélkül vetettek fel a nemzetiségi névjegyzékre, akkor személyesen, elektronikusan, vagy kézbesítési meghatalmazott útján legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon, vagyis április 9-én délután négy óráig kérheti törlését a nemzetiségi névjegyzékből.
Emellett – mivel a névjegyzéki kérelemnek a választópolgár tudta nélkül, adataival visszaélve, aláírását meghamisítva történő benyújtása bűncselekmény – javasoljuk, hogy az érintettek tegyenek rendőrségi feljelentést
– olvasható az NVI lapunknak megküldött válaszlevelében, hozzátéve, hogy a hamis kérelmek esetén a feljelentést követően az elkövető személye beazonosítható.
