Donald Trump: Valószínűleg életben van valamilyen formában Irán új legfelsőbb vezetője

Az Egyesült Államok az amerikai Központi Parancsnokságon (U.S. Central Command) kívülről jelölt ki egy tisztet, hogy lefolytassa az iráni iskola elleni csapás kivizsgálását

– mondta Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter, aki azt is hozzátette: a vizsgálat addig tart, ameddig szükséges, ameddig az incidenssel kapcsolatos minden kérdést nem tisztáznak.

A dél-iráni Mináb városában található lányiskolát az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadásainak első napján érte találat. Ali Bahreini iráni genfi ENSZ-nagykövet szerint a csapás 150 diák halálát okozta.

A Reuters információi szerint egy folyamatban lévő, belső amerikai katonai vizsgálat arra jutott, hogy valószínűleg az amerikai erők felelősek a lányiskolát ért csapásért. Hegseth ezt határozottan tagadta:

Ebben a konfliktusban – köztünk és Irán között – csak egyetlen fél van, amely soha nem céloz civileket, szó szerint soha nem céloz civileket. Mi nem támadunk civileket. Irán igen. Ki fogjuk vizsgálni az ügyet. Kiderítjük az igazságot, és megosztjuk, amikor rendelkezésünkre áll.

Donald Trump a hírfolyamunkban már említett, Fox Newsnak adott interjújában azt is kijelentette, hogy az Egyesült Államok tervei szerint jövő héten nagyon keményen tervezik támadni Iránt.

Nem sokkal később a Truth Social nevű közösségi platformon azt írta,

figyeljétek meg, mi történik majd ma ezekkel az őrült gazemberekkel. 47 éve ölnek ártatlan embereket szerte a világon, és most én, az USA 47. elnöke ölöm meg őket. Micsoda megtiszteltetés ezt tenni.

Újabb, Iránból indított ballisztikus rakétát fogtak el a török légtérben a NATO légvédelmi erői pénteken – közölte a török védelmi minisztérium.

Ez már a harmadik ilyen eset volt március eleje óta: először március 4-én, majd március 9-én lőttek ki Iránból ballisztikus rakétát Törökország irányába.

Az első esetben a Földközi-tenger keleti térségébe telepített NATO-erők még a török légtér előtt hatástalanították a rakétát, a második, illetve a pénteki esetben azonban a rakéta elérte a török légteret.

„Szükség esetén határozott és haladéktalan választ adunk minden fenyegetésre, amely országunk területe vagy légtere ellen irányul. Konzultációkat folytatunk az érintett országgal, hogy tisztázzuk az esetet” – állt a török tárca közleményében. Az első két incidens után az Egyesült Államok Patriot légvédelmi rendszert telepített a délkelet-törökországi Malatya tartományba, a Kürecikben működő NATO-radarállomás közelébe.

(MTI)

Az Irakban lezuhant KC-135 típusú amerikai utántöltő-repülőgép 6 fős személyzetének 4 tagja életét vesztette, közölte pénteken az amerikai hadsereg, írja a Guardian.

Ugyan az eset körülményei még tisztázatlanok, azt már közölték, hogy azt nem ellenséges vagy baráti támadás okozta.

Jelenleg beazonosítják az áldozatokat, ezt követően értesítik majd a családjaikat.

Ez a negyedik amerikai repülő, amely a közel-keleti háború kirobbanása óta megsemmisült. Korábban három harci gépet a kuvaiti légvédelem lőtt le tévedésből, de akkor mindenki sikeresen katapultált.

Az amerikai hadsereg hét katonája halt meg mostanáig a konfliktusban, és közel 150-en megsebesültek.

Donald Trump pénteken arról beszélt, hogy információik szerint Irán új legfelsőbb vezetője megsérült, de valószínűleg életben van valamilyen formában, írja a BBC.

Az amerikai elnök azt követően mondta ezt, hogy csütörtökön Modzstaba Hámenei üzenetét olvasták fel az iráni állami televízióban.

A Reuters már korábban megírta egy meg nem nevezett iráni tisztviselőre hivatkozva, hogy az amerikai–izraeli támadásokban könnyebben megsebesült Hámenei, de részletek azóta sem ismertek.

Trump a Fox Newsnak adott interjújában azt is mondta, hogy

a második világháború óta senkit nem támadtak ilyen erővel, mint mi most őket.

Több mint ezer Közel-Keleten rekedt magyar állampolgárt szállítottak haza a kormány eddigi tucatnyi mentesítő járatával – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy a közel-keleti háborúban nem nyugszanak a kedélyek, továbbra is folyamatosak az iráni rakéta- és dróntámadások az arab országokkal szemben, ezért újabb mentesítő járatot indított a magyar kormány, amely az előző este folyamán érkezett vissza Budapestre.

Ez a járatunk Maszkatban és Rijádban, tehát Omán és Szaúd-Arábia fővárosában is vett fel utasokat, összesen 63-mat, közöttük 56 magyart, akik vállalták azt, hogy Kuvaitból, Katarból, Dubajból átmennek ezekbe a városokba, ahol fel lehetett szállni a mentesítő járatunkra

– tudatta. „Összességében 1223 embert hoztunk haza a közel-keleti háború során mentesítő járatainkkal, amelyből kilencet a Magyar Honvédség légiereje, hármat pedig a Flydubaitól bérelt repülőgép teljesített” – tette hozzá. Az 1223 utasból 1105 volt a magyar állampolgár.

(MTI)

Több tucat embert megsebesített egy észak-izraeli arab faluban egy Iránból Izraelre kilőtt rakéta péntek hajnalban – jelentette az izraeli mentőszolgálat. A mentőszolgálat szerint a Zarzír nevű, arabok lakta településen megsérült emberek közül egy nőt repeszsérülésekkel közepes állapotban szállítottak a haifai Rambam kórházba, a többieket könnyű sérülésekkel az afulai Haemek és a názáreti Olasz Kórházba vittek.

A legtöbben üvegszilánkok okozta sérüléseket szenvedtek vagy pánikba estek a becsapódás miatt.

Az első vizsgálatok szerint az egyik megrongálódott ház óvóhelyének ablaka nem volt bezárva.

A tűzoltóság bejelentette, hogy hét egységet riasztottak a helyszínre. A robbanás következtében több közeli ház is megsérült, és kisebb tűz ütött ki, amelyet eloltottak. Átkutatták a környező épületeket ott rekedt emberek után, mindenkit kiszabadítottak és elláttak.

(MTI)

Az iráni háború miatt felborult energiapiacok megnyugtatására Washington 30 napra feloldotta a tengeren rekedt, szankcionált orosz olaj- és kőolajtermékek kereskedelmi tilalmát, írja a Világgazdaság.

Scott Bessent pénzügyminiszter szerint ez a lépés azért kell, hogy az iráni háború miatt megingott globális energiapiacokat stabilizálják.

Az amerikai kormány által csütörtökön kiadott engedély felhatalmazza a március 12-ig hajókra berakodott orosz nyersolaj- és kőolajtermékek kiszállítását és értékesítését washingtoni idő szerint április 11-én éjfélig.

Az intézkedést azután hozták, hogy a brent olaj ára csütörtökön újból 100 dollár/hordó fölé ugrott.

Hat francia katona megsérült egy dróntámadásban az iraki Kurdisztán Erbil régiójában – közölte csütörtök este a francia hadsereg vezérkara. Emmanuel Macron francia elnök később az X-en erősítette meg, hogy egyikük életét vesztette.

A katonák „az iraki partnerekkel egy terrorelhárítási képzés műveleteiben működtek együtt” a közlés szerint. A megsérült katonákat a legközelebbi orvosi központba szállították, itt halt bele sérüléseibe a halálos áldozat.

Erbil kormányzójának tájékoztatása szerint a támadás két drónnal, egy bázison történt Mala Qarán, amely délnyugati irányba mintegy negyven kilométerre található Erbiltől, az iraki kurd autonóm régió fővárosától.

A támadás nem sokkal azután történt, hogy egy másik dróntámadás ért Erbilben egy olasz bázist, amely egy más országok katonai kontingenseit is befogadó katonai létesítményben található. Ez utóbbi támadásnak nem voltak sérültjei.

A Washington által vezetett nemzetközi terrorizmusellenes koalíció keretében több ország, köztük Olaszország és Franciaország katonái az iraki Kurdisztánban képzik a kurd biztonsági erők tagjait.

A közel-keleti háború február 28-i kezdete óta az iraki kurd autonóm régió és Erbil számos, Irán-barát csoportoknak tulajdonított támadást szenvedett el, amelyek többségét a légvédelmi rendszerek hatástalanították.

Emmanuel Macron francia elnök az utóbbi napokban kiemelte Franciaország védelmi szerepét az Izrael és az Egyesült Államok által Irán ellen indított háborúban, amely a térség több országára is kiterjedt Teherán rakétás és dróntámadásainak hatására.

Az államfő leszögezte: Párizs célja a francia állampolgárok védelme a régióban és Franciaország partnereinek, mint például Libanonnak vagy az Arab-félsziget országainak támogatása. Franciaország ezért jelentős légi és tengeri erőt irányított a Charles-De-Gaulle repülőgép-hordozóval a Földközi-tengerre. Ez a készültség a köztársasági elnök tájékoztatása szerint nyolc fregattot és két helikopterhordozót jelent egy viszonylag széles körzetben, beleértve a Vörös-tengert és a Hormuzi-szorost a Perzsa-öbölben.

Lezuhant egy KC-135 típusú katonai utántöltő-repülőgép Irakban. Az incidensben a hivatalos tájékoztatás szerint egy másik gép is érintett volt, írja a BBC.

Az amerikai hadsereg arról is tájékoztatott, hogy az esethez ellenséges és baráti tűznek sem volt köze, a területet pedig baráti légtérnek nevezték.

Ezek a repülők fontos szerepet játszanak a háborúkban: biztosítják, hogy a vadászgépek és bombázók megfelelően fel legyenek töltve üzemanyaggal a harci bevetésekhez.

A KC-135-ös legénysége jellemzően három fő: egy pilóta, egy másodpilóta és egy operátor.