„Kísérletemben 5000 meddő pár vesz részt, az egyik nő nyolchetes emberi klónnal terhes” – jelentette be Severino Antinori professzor, a világ egyik legellentmondásosabb mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó tudósa az Egyesült Arab Emirátusban tartott konferencián. Ha a hír igaz, ez az első emberiklón-terhesség.
Antinori kollégája, Panos Zavos, a lexingtoni (USA) Andrology Institute kutatója még korábban úgy nyilatkozott, hogy a pár eredetileg 2001 végére tervezte a beavatkozást. A bejelentés után Zavos és Antinori római irodája nem volt hajlandó megerősíteni, illetve cáfolni a hírt a nemzetközi sajtó számára.
Szakmai féltékenység vagy őszinte felháborodás?
Függetlenül attól, hogy igaz-e, a hír szakmai berkekben komoly visszhangot váltott ki. Számos ország törvényhozása tiltja a reprodukciós célú klónozást, és ahol a jogszabályok közvetlenül nem tiltják, azokban az országokban is inkább a féllegális beavatkozások közé sorolják.
A törvényi szabályozási buktatók mellett a tudósok arra is figyelmeztetnek, hogy a klónozott újszülöttek esetében nagy a a súlyos születési rendellenességek és az elvetélés kockázata. Bár Antinori azt állítja, hogy az embrió fejlődését folyamatosan figyelik, és a rendelkezésükre álló technológia a rendellenességek kiszűrésében is segít, a New Scientist tudományos magazin által megszólaltatott szakértők kételkednek erre alkalmas műszerek létében.
„Egyelőre csupán olyan műszerek állnak rendelkezésünkre, amelyekkel követni tudjuk a kromoszómák számát, illetve méretét. Nem képesek azonban kimutatni az egyedi génhibákat és azokat a torzulásokat, amelyek a kromoszómákban a klón beillesztése során keletkeznek. Sőt maga a beültetés rákot is okozhat az anyánál” – nyilatkozta a brit Royal Society terápiás célú klónozással foglalkozó csoportjának vezetője.
Szeretne Ön kísérleti egér lenni?
Sokkal sarkosabb fogalmazta meg véleményét Rudolf Jaenisch, az MIT klónszakértője: „Minden eddigi bizonyíték szerint a klónbébik korán halnak, és annál a néhány szerencsésnél, aki megmarad, nagy valószínűséggel súlyos rendellenességek jelentkeznek, amelyek ráadásul csak később ütköznek ki. Antinori kísérleti egerekként kezeli az embereket. Meg kell állítani!”
Megint mások az erkölcsi dilemmákra hívják fel a figyelmet: elfogadható-e morálisan, hogy egy újszülöttre ráerőszakolják valakinek a DNS-ét?
Nem tiltják, csak korlátozzák
Egy kérdésben egyetértenek az ellenzők: nemzetközi szabályozás szükséges ahhoz, hogy a reprodukciós célú klónozást világszerte betiltsák. Bár néhány országban már törvénybe ütközik, az USA-ban korlátozottan még lehetőség van rá.
Tavaly novemberben a massachusetts-i Advanced Cell Technology tett közzé egy tanulmányt, amelyben részletezik három, hat sejtből álló emberi embrió klónozásának a folyamatát. Kínai tudósok szintén hasonló kísérletekről számoltak be.
Mivel ezeknél a kísérleteknél az embrióklónozás gyógyászati célja az őssejtek kinyerése, ezért legálisnak minősülnek. A embriókat ilyenkor néhány hét elteltével elpusztítják.
