Meghalt Irán legfőbb vezetője; közel 150-re emelkedett az iráni lányiskolát ért csapás halálos áldozatainak száma; Ahmadinezsád volt iráni elnök is meghalhatott

Az amerikai hadsereg Központi Parancsnokságának (Centcom) közleménye szerint az amerikai hadsereg a hadművelet tegnapi kezdete óta már több mint 1000 iráni célpont ellen hajtott végre légicsapást.

A parancsnokság által közzétett tájékoztató szerint a megtámadott célpontok között szerepeltek irányítási és vezetési központok, az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) főhadiszállása, valamint légi erejének központjai is.

Korábban az Izraeli Védelmi Erők (IDF) arról számoltak be, hogy izraeli repülőgépek több tucat, az IRGC-hez tartozó parancsnoki központot vettek célba.

(The Times of Israel)

Az amerikai NBC tévécsatorna szerint a katona Kuvaitban állomásozott az a három amerikai katona, aki eddig életét vesztette az Irán ellen indított háborúban. Halálukról az amerikai hadsereg Központi Parancsnoksága (Centcom) adott hírt, de azt nem közölték, hogy hogyan és hol estek el.

Kuvait egyike azoknak az öböl-menti országoknak, amely amerikai katonai bázisoknak ad otthont, és ahova iráni rakéták csapódtak be, miután az Egyesült Államok és Izrael szombaton megtámadta Iránt.

Az ABC News megkeresésére Abbász Araghcsi iráni külügyminiszter elmondta, bár elveszítettek néhány parancsnokot, a katonai képességeik nem változtak, hiszen a tavaly júniusi izraeli és amerikai támadások során ugyanez már egyszer megtörtént.

„Megölték pár felsőbb parancsnokunkat, akiknek a helyét hamar betöltöttük, és 12 órán belül megtorolhattuk a támadást. Ez a mostani helyzetben még annál is gyorsabban megtörtént” – nyilatkozta Araghcsi.

Mikor arról kérdezték, van-e még bármi esély arra, hogy tárgyalások útján jussanak megegyezésre az Egyesült Államokkal, azt felelte a riporternek, „ezt válaszolja meg maga”.

(BBC)

Az iráni állami média jelentése szerint a nemzeti rádió- és tévészékház is megsérült Teheránban az izraeli csapásokban, de a műsorszolgáltatás a megszokott módon folytatódott.

Az izraeli védelmi erők eközben közzétett egy videót az X-en, melyen az látható, ahogy az iráni légvédelem egyes elemeit hatástalanítják.

חיל האוויר ממשיך לתקוף בטהראן

מצורף תיעוד מהדקות האחרונות של תקיפת מערכות הגנה איראניות בלב טהראן pic.twitter.com/eV6crKX5Pd

— צבא ההגנה לישראל (@idfonline) March 1, 2026

A Teherán elleni légicsapások jelenleg is zajlanak.

Donald Trump azt állította, hogy az Egyesült Államok kilenc iráni hadihajót süllyesztett el és egy másik támadásban Irán haditengerészeti parancsnokságát is nagyrészt elpusztította.

„Most értesítettek arról, hogy kilenc iráni hadihajót megsemmisítettünk és elsüllyesztettünk, amelyek közül néhány viszonylag nagy és fontos volt” – írta Trump a Truth Social oldalon. „A többit is célba vesszük – hamarosan azok is a tenger fenekén fognak lebegni!”

Az utóbbi percekben hatalmas robbanásokat hallottak Teherán belvárosában, a pontos helyük és eredetük egyelőre ismeretlen.

(NBC)

Az iráni Forradalmi Gárda azt állítja, támadást hajtott végre három amerikai és brit olajszállító tartályhajó ellen a Perzsa-öbölben és a Hormuzi-szorosban.

A közleményben azt is állították, hogy a tankerek a támadás után kigyulladtak.

Szombaton az iráni Forradalmi Gárda lezárta az Irán és Omán között elterülő Hormuzi-szorost, ezen a mindössze 3 kilométer széles hajózási útvonallal rendelkező tengeri átjárón naponta több mint 20 millió hordó kőolaj halad át, ami a világ olajforgalmának nagyjából az ötöde. A kőolaj-exportáló országok közül Szaúd-Arábia, Irán, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Irak exportál ezen a folyosón keresztül nyersanyagot, főként Ázsia felé. Emellett Katar, a világ legnagyobb cseppfolyósföldgáz-exportőre végzi majdnem a teljes LNG-forgalmának szállítmányozását a Hormuzi-szoroson keresztül.

(al-Dzsazíra)

Az IDF közleménye szerint Izrael további 100 000 tartalékos mozgósítását tervezi Irán ellen a „Roaring Lion” névre keresztelt katonai hadművelet keretein belül, „a felkészültség növelése érdekében”.

Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök a mai nap folyamán kijelentette: az Irán elleni csapások a következő napokban csak fokozódni fognak.

(CNN)

• Iránban a legmagasabb az áldozatok száma: a háború első két napjában 201 ember halt meg, 747-en pedig megsebesültek.
• Izraelben 9 ember halt meg, mindegyikük a Jeruzsálem melletti Bét Semest ért csapásban. Emellett 121-en szenvedtek sérülést országszerte.
• Az Egyesült Államok három katonája esett el, további 5 pedig megsebesült.
• Az Egyesült Arab Emírségekben az amerikai támaszpontok elleni iráni válaszcsapásokban három embert halt meg és 58-an sebesültek meg.
• Kuvaitban egy ember meghalt, további 32 pedig megsebesült.
• Irakban két embert halt meg, öten megsebesültek.
• Bahreinben négyen szenvedtek sérülést.
• Katarban 16 sérültje van a támadásoknak.
• Ománban öten sérültek meg.

(al-Dzsazíra)

Donald Trump a The Atlanticnak adott interjújában elmondta, hogy Irán új vezetése tárgyalni szeretne vele, és ő ebbe bele is egyezett.

„Beszélni akarnak, és beleegyeztem, hogy tárgyaljunk, úgyhogy beszélni fogok velük. Ezt korábban kellett volna megtenniük. Amit kértem, nagyon ésszerű és könnyen teljesíthető volt. Túl sokáig vártak” – mondta Trump a floridai rezidenciáján.

Az amerikai elnök hozzátette: az iráni fél korábbi tárgyalódelegációjának több tagja már nincs életben. „Az embereik többsége már nincs velünk” – fogalmazott.

Az Egyesült Arab Emírségek garanciát vállalt arra, hogy minden létező eszközzel megvédi az iráni rakéta- és dróntámadásoktól az ott tartózkodó külföldieket, így a magyarokat is, turisztikai ügynökségük pedig átvállalja az ott rekedő turisták szállásköltségeit, közölte Szijjártó Péter.

Több száz ballisztikus rakéta, cirkálórakéták, drónok támadták az Egyesült Arab Emirátusokat, ahol ráadásul több ezer magyar ember tölti a szabadságát, közülük 2271-en regisztráltak konzuli védelemre,

mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

4200 magyar állampolgár tartózkodik jelenleg az Emirátusokban, Európából pedig összesen 600 ezren. Bár a szárazföldi átkelők jelenleg Omán irányába nyitva vannak, de az emirátusok hatóságai azt kérik, hogy mindenki inkább maradjon a tartózkodási helyén. A világ legnagyobb légitársaságai, mint az Emirates, a Qatar Airways és az Etihad gyakorlatilag szüneteltetik a térségben az üzemelésüket. Hétfő reggel, délelőtt ígértek újabb információkat ebben a kérdésben – tájékoztatott.

Szijjártó a konfliktusról úgy nyilatkozott, hogy Irán egymás után lépi át a vörös vonalakat, és olyan támadásokat intéz a közel-keleti arab országokkal szemben, amelyek teljes mértékben elfogadhatatlanok.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter szerint Irán akár „egy-két napon belül” új legfelsőbb vezetőt választhat, miután a hétvégén az amerikai-izraeli műveletek során meghalt az ország korábbi vezetője, Ali Hámenei.

„Elképzelhető, hogy egy-két napon belül kiválasztják az új legfelsőbb vezetőt” – mondta Aragcsi az al-Dzsazírának adott interjújában. A külügyminiszter elítélte az országa elleni katonai agressziót, és arra figyelmeztetett, Hámenei meggyilkolása „még veszélyesebbé és bonyolultabbá tette a konfliktust”.

„Ez a háború nem hozhat semmilyen jó eredményt a másik fél számára” – fogalmazott. „Nem tudták elérni a céljaikat, és a következő napokban sem fogják. Amíg folytatják a műveleteket, semmit sem érnek el.”

Donald Trump a Fox News-nak nyilatkozva elmondta, hogy 48 iráni vezetővel végeztek az amerikai-izraeli légicsapások, ám független források és katonai közlések ennél valamivel alacsonyabb, körülbelül 40 magas rangú iráni tisztviselő halálát erősítették meg.

El sem hiszik, mekkora sikert értünk el, 48 vezető tűnt el egy csapásra. És gyorsan haladunk előre

– mondta az amerikai elnök.

A Védelmi Tanács az iráni háború esetleges következményeinek megelőzése érdekében egy fokozattal megemelte a terrorfenyegetettségi szintet, ami többlet feladatokat jelent a rendőrség számára, mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára sajtótájékoztatón.

Rétvári Bence közölte: megerősítik azon rendőrségi objektumok védelmét, ahol fegyvereket is tárolnak, illetve az állam működése és a lakosság ellátása szempontjából fontos létesítményeknél rendszeres rendőri járőrözést rendeltek el. Ugyancsak fokozott rendőri jelenlét lesz a jelentősebb közterületeken, azokon a területeken, ahol tömegek jelennek meg, illetve a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér csarnokaiban, a bejáratoknál és a reptérre vezető úton is állandó rendőri jelenlétre kell számítani. Továbbá a schengeni övezeten belüli határokon is szúrópróbaszerű ellenőrzést tarthatnak a rendőrök. A Budapestre bevezető utakon is lesznek rendőri ellenőrzések és fokozott rendőri védelmet biztosítanak egyes nagykövetségeknek is.

A helyi sajtóértesülések szerint meghalt Mahmúd Ahmadinezsád, Irán volt elnöke a szombati katonai csapások során. A politikus nemzetközi szinten is hírhedt volt, miután Izrael „eltörléséről” beszélt és tagadta a holokausztot.

Vasárnap több iráni médium is beszámolt Ahmadinezsád haláláról. Elsőként a ILNA hírügynökség közölte a hírt, ám később megváltoztatták a beszámolójukat, ugyanis egy névtelen forrásuk cáfolta, hogy az exelnök meghalt volna.

A populista politikus nyolcéves elnöksége alatt meghatározó és rendkívül vitatott alakja volt az iráni politikának. Rendszeresen a nemzetközi figyelem középpontjába került: 2005-ös megválasztását követően néhány hónappal felháborodást váltott ki egy teheráni konferencián tett kijelentésével, amikor azt mondta, Izraelt „el kell törölni”, később a holokausztot „mítosznak” nevezte, és kulcsszerepet játszott egy 2006-os, „tudományosnak” nevezett konferencia megszervezésében is, amely látszólag a holokausztot vizsgálta, ám számos bírálat szerint valójában a népirtás tényének relativizálása volt a célja.

2024-ben nagy vihart kavart, hogy Ahmadinezsád a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) tartott előadást.

Kapcsolódó

Hazájában sem veszik már komolyan a Budapesten fellépő, holokauszttagadó iráni exelnököt

Aligha az iráni vezetést képviseli a Budapesten rejtélyes módon vendégül látott Mahmud Ahmadinezsád, akinek fellépése nemzetközi botrányt okozott. Mit kell tudni a volt elnökről?

(via The Guardian)

148-ra emelkedett a halálos áldozatok száma a dél-iráni lányiskolát ért rakétatámadás után – közölte az iráni állami média, amit a The Guardian szemlézett.

A dél-iráni Minab városában található általános iskolát szombat reggel érte találta, a támadásban további 95-en sérültek meg. Az iráni média az értesülést Ebráhím Táheri tartományi ügyész nyilatkozatára alapozta, aki elmondta, hogy a halálos áldozatok többsége tanuló volt, de tanárok, iskolai dolgozók és egyes diákok szülei is életüket vesztették.

Eddig ez a legsúlyosabb civil áldozatokkal járó incidense a háborúnak. A támadás után készült, geolokalizált videókon és fényképeken látható, ahogy emberek százai gyűlnek össze a részben összeomlott, még füstölgő épület körül. A férfiak kézzel kutatnak a törmelékek és a romok között túlélők után, miközben a háttérben sikolyok hallatszanak. Néhány felvételen iskolatáskákat és tankönyveket húznak elő a romok alól.

Az iskolaépület a beszámolók szerint az iráni Forradalmi Gárda egyik laktanyájának közvetlen közelében áll.

Nadav Sosáni izraeli katonai szóvivő vasárnap elmondta, hogy Izraelnek nincs tudomása arról, hogy légiereje vagy az amerikai erők bármilyen műveletet végrehajtottak volna Iránnak abban a déli körzetében, ahol iráni közlés szerint számos halálos áldozatot okozó légicsapás ért egy iskolát.

Az amerikai hadsereg Központi Parancsnoksága (Centcom) közölte, hogy az Egyesült Államok három katonája meghalt az iráni művelet során.

A Centcom közlése szerint

március 1-jén három amerikai katona vesztette életét, öt pedig súlyosan megsebesült az Epic Fury hadművelet során. Több katona is könnyebb repeszsérüléseket és agyrázkódást szenvedett, ők rövidesen újra bevetésre készek.

Azt nem közölték, hogy pontosan hol és hogyan vesztették életüket az amerikai katonák.

(The Guardian)

Erkölcsi felelősségvállalásra szólította fel az iráni konfliktusban részt vevő feleket vasárnap XIV. Leó pápa, aki szerint a békét nem lehet fegyverekkel építeni, és minél előbb le kell állítani az erőszak spirálját, mielőtt helyreállíthatatlan szakadékká mélyül.

A katolikus egyházfő a Szent Péter téren délben mondott beszédében kijelentette, hogy nagy aggodalommal követi a Közel-Keleten és Iránban történő eseményeket.

A stabilitást és a békét nem lehet kölcsönös fenyegetésre építeni, sem a fegyverekre, amelyek pusztítást, fájdalmat és halált okoznak

– mondta XIV. Leó, aki szerint a diplomáciának ismét rá kell találnia szerepére a népek jólétének érdekében. „A népek igazságosságra épített békés együttélésre vágynak” – mondta az egyházfő.

„Imádkozzunk együtt, hogy a világ összes konfliktusában a megbékélés kerekedjen felül, csakis a béke, Isten ajándéka, gyógyíthatja be a népek sebeit” – mondta XIV. Leó.

(MTI)

Vasárnap 28 járatot töröltek a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a közel-keleti helyzet miatt, tudatta a Budapest Airport.

Tel-Aviv, Dubaj, Abu-Dzabi, Doha és Ammán felé, illetve felől közlekedő járatokról van szó.

„Javasoljuk utasainknak, hogy indulás előtt minden esetben tájékozódjanak légitársaságuknál és a konzuli szolgálatoknál, valamint kövessék a Budapest Airport járatinformációs felületeit” – áll a Budapest Airport közleményében, amely hangsúlyozza, hogy a járatok státusza a napon belül is változhat.

Legalább három ember meghalt és 58 másik megsebesült az Egyesült Arab Emírségekben, mióta Irán az amerikai és izraeli támadásra válaszul megtorló csapásokat hajtott végre amerikai katonai bázisok ellen a Perzsa-öbölben.

Kuvaitban egy ember meghalt, további 32 pedig megsebesült az iráni támadásokban.

(al-Dzsazíra)

Beszédet mondott Maszúd Peszeskján, Irán elnöke, melyben kijelentette:

• „Továbbra is azon fogunk dolgozni, hogy legfőbb vezetőnk nyomdokaiba lépjünk.”
• „Az Iráni Iszlám Köztársaság fegyveres erői továbbra is keményen támadják és elpusztítják az ellenség katonai bázisait.”
• „A forradalom vezetőjének mártíromsága volt a sokévnyi áldozatvállalás csúcspontja.”

(al-Dzsazíra)

Kína „határozottan elítéli” az Egyesült Államokat és Izraelt, amiért megölték Irán legfőbb vezetőjét, Ali Hámenei ajatollahot, és a katonai műveletek leállítását szorgalmazza.

„[Hámenei meggyilkolása] Irán szuverenitásának és biztonságának súlyos megsértése, ami szembemegy az ENSZ Alapokmányának céljaival és elveivel, valamint a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáival” – áll a pekingi külügyminisztérium közleményében.

A kínai és az orosz külügyminiszter nemrég telefonon egyeztetett a közel-keleti helyzetről.

(The Guardian)

Az iráni Forradalmi Gárda lezárta az Irán és Omán között elterülő Hormuzi-szorost, ezen a mindössze 3 kilométer széles hajózási útvonallal rendelkező tengeri átjárón naponta több mint 20 millió hordó kőolaj halad át, ami a világ olajforgalmának nagyjából az ötöde. A kőolaj-exportáló országok közül Szaúd-Arábia, Irán, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Irak exportál ezen a folyosón keresztül nyersanyagot, főként Ázsia felé. Emellett Katar, a világ legnagyobb cseppfolyósföldgáz-exportőre végzi majdnem a teljes LNG-forgalmának szállítmányozását a Hormuzi-szoroson keresztül.

Lapunknak Sárközy Miklós Irán-szakértő elmondta, hogy az iráni bizonytalan állapot megmutatkozik majd a világpiacon is. Szakértőnk szerint a Hormuzi-szoros lezárása miatt az egekbe szökhet a kőolaj ára, a bizonytalanság kihathat egyéb nyersanyagok, így a földgáz árára is. A WTI nyers kőolaj tekintetében közel három százalékpontos emelkedés látható az elmúlt két napban, a brent nyers kőolaj ára is nőtt, hordónként közel két dollárral az előrejelzések szerint.

Hétfőn reggel indul újra a kereskedés a tőzsdén, így aznap látszódik majd a konfliktus hatása konkrét számokban. A kőolaj drágulása mellett nőhet az arany, a svájci frank és bizonyos államkötvények iránti kereslet, mutatott rá a Világgazdaság. A magasabb olajár az energiavállalatok részvényeire is kihathat majd. A Roundhill Financial befektetési tanácsadó cég vezérigazgatója, Dave Mazza a Hormuzi-szorossal kapcsolatban azt nyilatkozta: „az jelenti a kockázatot, hogy mi lesz a hajózással; ha megnyitják a szorost, azt a részvények át tudják vészelni, ellenkező esetben nagy gond lehet.”

Az izraeli mentőszolgálatok közölték, hogy hat ember életét vesztette egy iráni légicsapás következtében a Jeruzsálemtől mintegy 30 kilométerre fekvő Bét Semes városában. A mentőszolgálat hozzátette, hogy több mint 20 sérültet kórházakba szállítottak, kettejük állapota kritikus.

Eddig ez a legtöbb emberéletet követelő iráni támadás Izraelben a háború kitörése óta. Az izraeli hadsereg közölte, hogy kutató-mentő szolgálatokat és egy helikoptert küldött a helyszínre.

(The New York Times)