A magyar kormány manőverezései Európában az utóbbi időszakban egyszerre lettek sokkal érthetőbbek, mégis sokkal kevésbé átláthatók. Azt például, ami most történik, szinte mindenki érteni véli Brüsszelben, mégsem látszik számukra, hogy pontosan mire futna ki az orbáni játszma.
A magyar kormány az egekig emelte a tétet az Európai Unióval és Ukrajnával szemben, amikor bejelentette, hogy megvétózza az Oroszországgal szembeni 20. szankciós csomag elfogadását, valamint foglyul ejti az Ukrajnának adni tervezett 90 milliárd eurós hitelt. Mindkettő komoly felháborodást keltett. A huszadik szankciós csomag blokkolása kifejezetten kellemetlen volt az uniós vezetőknek, akik a háború negyedik évfordulójára utaztak Kijevbe, de erőfelmutatás helyett üres kézzel kellett érkezniük.
A 90 milliárdos hitel megakasztása kicsit hasonló volt ehhez, ám ennek további szintjei is voltak. Egyrészt ebben az ügyben már korábban döntöttek, és akkor Orbán Viktor is igent mondott.
Ráadásul a hitel bonyolult és hosszú tárgyalások alatt állt csak össze, és végül kompromisszum született: a befagyasztott orosz vagyon helyett a tagországok a hétéves költségvetés terhére adnak hitelt Ukrajnának, igaz, csak azok, amelyek részt kívánnak venni ebben.
Megerősített együttműködés
A megerősített együttműködésnek nevezett eljárásból három ország maradt ki:
- Magyarország,
- Csehország
- és Szlovákia.
