Egy friss tanulmányban a szakértők olyan különleges földrengéseket mutatnak be, amelyek bolygónk középső rétegében, a köpenyben fordulnak elő – írja a Live Science. Az új térkép azt mutatja, hogy ezek a rengések világszerte előfordulnak.
Simon Klemperer, a Stanford Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint ez azért érdekes, mert a köpenyi rengéseket korábban lehetetlennek vagy legalábbis ritkának tartották. Ezek a kéreg és köpeny közötti Mohorovičić-határfelület, azaz a Moho alatt keletkeznek. Klemperer kiemelte: ezek a Moho alatti földmozgások valószínűleg mindenhol jelen vannak.
Új módszert dolgoztak ki a Moho vizsgálatára
A legtöbb földrengés a forró, lágyabb köpeny felett fekvő kéregben kezdődik, amely nyomás hatására megreped, elmozdulást, remegést okozva. A geológusok hosszú időn át azt hitték, hogy a köpenyben hasonló nem történik, az évek során azonban egyre több bizonyíték került elő ennek ellenkezőjére. Sorra jöttek elő az adatok, amelyek 35 kilométer mélységű, azaz a Moho alatti rengéseket mutattak.
Fontos kiemelni, hogy nem túl nagy eseményekről van szó, és éppen ezért meghatározásuk sem egyszerű – mélységükből adódóan a felszínen eleve nem érzékelhetők. Mivel a Moho mélysége helyenként változik, lehetséges, hogy egyes földmozgások valójában még a határ felett következnek be.
amely a kéregben vagy a köpenyben csapdába esett speciális típusú nyíróhullámokon alapul – a szeizmikus hullámok vizsgálata gyakori kellék a geológusok kezében. Az egyes földrengések esetében ezen hullámok mintázata alapján meg lehet állapítani a Mohóhoz mért elhelyezkedést.
Mindenhol jelen vannak a köpenyi földrengések
A technikát először 2021-ben tesztelték Tibetben, mostanra viszont globális szintre emelték a kutatást. A szakértők kizárták a szubdukciós zónákat, ahol gyakran mély földrengések történnek, ehelyett a kontinensek alatt előforduló, nehezebben megfogható köpenyi rengésekre koncentráltak.
A keresett eseményeket szinte mindenhol észlelték az Alpoktól a Himalájáig, illetve Kelet-Afrikában, valamint az Egyesült Államok nyugati részén és a kanadai Baffin-öbölben.
Voltak olyan régiók, ahol még senki sem talált ilyet, például a Bering-tengeren
– mondta Vera Schulte-Pelkum, a Coloradói Egyetem geológusa, aki nem vett részt a vizsgálatban.
Klempererék abban bíznak, hogy eredményeik más szakértőknek is hasznosak lehetnek. „Rendkívül izgalmas, hogy most már rendelkezünk ezzel az eszközzel, amelyet rutinszerűen alkalmazhatunk” – tette hozzá a szakértő.
