Máté Gábor: Egész életpályám hiúságon alapszik. Sosem akartam színész lenni

„Volt egy rövidzárlatom. Álltam, és nem értettem, minek vagyok a színpadon” – mondja Máté Gábor, aki felhagy nemcsak a színészettel, de távozik a Katona József Színházból közel 40 év után, sőt még a színház környékről is elköltözik. Erős, olykor meghökkentő mondatok jönnek egy jelentős színházi embertől, elcsattanó pofonokról, Vidnyánszky Attiláról, arról, hogyan szúr le Tarlós István, milyen megrendülten kijönni a Városházáról, vagy hogy pszichésen mit okoznak a propagandatámadások, mi jut eszébe először akkor, amikor meghallja, hogy a Gothár-ügy miatt a kormányülésen róla beszélnek. Máté Gábor elárulja azt is, hogy mit tart abból maradandónak, amit az elmúlt 15 évben igazgatóként csinált, és hogy mi az a Katona-DNS. Milyen úgy játszani, ha már nem okoz örömet a játék? Miért önző, aki elmegy? A színház élén töltött utolsó heteiben ültünk le beszélgetni a Katona József Színház legendás igazgatói irodájában, ahol februártól már nem Máté Gábor az úr.