Napirenden van a büntethetőségi korhatár leszállításának lehetősége is. Ebben a kérdésben szociológusok, pszichológusok, gyermekvédelmi szakemberek véleményét, valamint a hazai és nemzetközi tapasztalatokat egyaránt figyelembe veszik – ígérte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nevében Orbán Viktor, a miniszterelnöki Facebook-oldalon.
A jövőben 14 év alatt is? Fotó: Németh György / MTI
Rögvest megkerestük az igazságügyi tárcát, de ott egyelőre nem tudtak választ adni arra, kinek a véleményét veszik majd figyelembe:
hivatalosan kikérik
“Az igazságügyért felelős államtitkárság tájékoztatása szerint a részletes előterjesztésről és annak tartalmáról abban az időszakban fogunk tudni részletes, további információval szolgálni, amikor a Btk.-ra vonatkozó módosító javaslat a Kormány elé kerül. Ez ebben a parlamenti ülésszakban nem várható.
Az életkort érintő kérdésben a hazai és nemzetközi színtéren a jogtudósok körében régóta folyik a szakmai vita. A Btk.-t módosító előterjesztés benyújtása előtt természetesen a minisztérium hivatalosan is ki fogja kérni a szakma véleményét és széleskörű egyeztetést folytat majd”.
Balsai István, a jogalkotásért felelős alkotmányügyi és igazságügyi bizottság fideszes elnöke azzal hárította el érdeklődésünket, hogy nem olvassa a Facebookot és majd akkor keressük, ha kész a törvényjavaslat. Kerestük az ügyben Sneider Tamást is, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság jobbikos elnökét, aki szerint a miniszterelnöki felvetés egy “tűzoltó-jellegű akció”. Ő inkább a megelőzésre fektetné a hangsúlyt a büntetés helyett, ezért a gyámüggyel bentlakásos iskolába irányíttatná a potenciális fiatalkorú bűnelkövetőket.
Konkrétumokat nem tudtunk meg az elképzelésről, de vélhetően a 14 éves alsó korhatárt 12 évesre mérséklő elképzelésről van szó.
A szociológus
A politikusok után tényleg a szakértők felé fordultunk és a miniszterelnök bejegyzésében fellelt sorrendben elsőként megkerestünk egy szociológust. Bauer Béla ifjúságkutató szerint a büntethetőségi korhatár leszállításának lehetősége nem magyar jelenség, ugyanakkor a kérdéssel élénken foglalkozó Franciaország és Ausztria számára – a hazai viszonyokkal szemben – a bevándorlás nyomán megnövekedett bűnözés okozza a valódi gondot.
„A korhatár leszállítása csak a társadalomban meglévő előítéleteket erősíti” – figyelmeztet a szociológus, hozzátéve, hogy a sok kibeszéletlen társadalmi konfliktus is ugyanezt okozza. Bauer megjegyezte, hogy az elmúlt 6-7 évben felerősödtek a magyar társadalomban a büntethetőség szigorításával kapcsolatos elvárások, így a politikai hatalom részéről érthető lehet, hogy az emberek kedvében járna a korhatárcsökkentéssel.
A pszichológus
Kevésbé megértő az fn.hu-nak nyilatkozó pszichológus. Ranschburg Jenő egyenesen ostobaságnak minősítette a miniszterelnöki javaslatot. Szerinte a korhatár lecsökkentése és a 14 év alattiak büntetése nem teljesíti azt a jogi célt, hogy jobb legyen egy gyermek szocializációja, és legközelebb ne kövessen el bűncselekményt.
„A 12-13 éves gyerekek többsége vagyon elleni bűncselekményeket követ el. Csinálhatják brahiból vagy azért mert éhesek, de ebből még nem következik, hogy olyan katasztrofális személyiségek lennének, hogy börtönbe kéne őket zárni” – véli a pszichológus, aki inkább a bűnt elkövető gyerekek szüleinek felelősségre vonását szorgalmazná.
„A mostani ötlet arra alkalmas inkább, hogy generációkat uszítson egymásra és kiszolgálja a társadalomban meglévő indulatokat” – mondta Ranschburg. Megoldásként olyan gyerekbíróságok felállítását javasolta, „ahol nemcsak a joghoz, hanem a gyerekekhez is értenek”.
A gyermekvédelmi szakember
Szintén a gyerekbíróságok létrehozását sürgette tavaly nyáron, lapunknak adott interjújában Radoszáv Miklós, a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatóhelyettese. A gyermekvédelmi szakember a frissen hatalomra kerülő Orbán-kormány terveivel kapcsolatban akkor azt mondta, hogy a 14 év alatti elkövetőkkel szemben is szükség lenne eljárásra, hogy a gyerek megértse, a társadalom helyteleníti az ő tettét.
Ugyanakkor – hivatkozott a nemzetközi gyakorlatra Radoszáv – nem a személyes szabadság megvonása, hanem a helyreállító igazságszolgáltatás a sikeresebb. „Aki összegraffitizi a falat, az takarítsa el, a kárt az elkövető térítse meg, hozza helyre” – mondta.
A kriminológus
Bár a bűnözéskutatásban részt vevőket nem említette a miniszterelnök, vettük a bátorságot és megkérdeztük Kerezsi Klárát, az Országos Kriminológiai Intézet igazgatóhelyettesét.
A kriminológus azzal kezdte, hogy a büntethetőségi korhatárcsökkentés lehetőségének van történelmi előzménye, igaz, mintegy száz évvel korábbról, és már akkor létezett egy olyan életkori sáv, amelynél megvizsgálták, hogy a gyermek rendelkezik-e kellő belátási képességgel az általa elkövetett bűncselekményt illetően.
Belátási képesség Fotó: Ujvári Sándor / MTI
Európában is van példa a 14 év alattiak megbüntetésére, főképp az angolszász jogi területeken, bár ott a gyerekek nem a formális igazságszolgáltatás rendszerébe kerülnek, sorsukról pedig a bíró együtt dönt a pszichológussal és a szociális munkással. A kriminológus szerint a magyar gyermekvédelem jelenleg nincs felkészülve arra, hogy kezdjen valamit a deviáns gyerekekkel.
„Amúgy Európa nem a korhatár lecsökkentése felé megy, inkább új kategóriákat hoznak létre, mint a 18 és 21 éveseket tömörítő fiatal felnőttek csoportja” – mondja Kerezsi Klára. Legutóbb a cseheknél szállították le a 15 éves büntethetőségi korhatárt egy évvel, ám nem sokkal később visszaállították 15 évre.
A Kriminológiai Intézet bűnözéskutatási osztályának vezetője szerint nem véletlen, hogy a magyar büntetőjog hagyományai is különbséget tesznek egy 14 éves és egy 18 éves elkövető között, hiszen a gyermekfejlődésben „egy év is sokat számít”.
Ugyanakkor az is tény, hogy a gyerekekkel foglalkozó rendőröktől, ügyészektől és bíráktól nem követeli meg senki, hogy továbbképezzék magukat, így csak az érintett jogászok és rendőrök lelkiismeretén múlik, hogy képzik-e magukat, hogy összeszedik-e azt a plusztudást (pszichológia, pedagógia, stb.), amely a fiatalok által elkövetett jogellenes cselekmények elbírásához szükséges.
Csökkenő tendencia
Még egy apró, de nem elhanyagolható adat a megalapozott döntéshez: a jelenlegi büntethetőségi korhatár mellett 2005 óta – 2008 kivételével – csökken a fiatalkorúak által elkövetett és ismertté vált bűncselekmények száma.
