Nem messze a második Orbán-kormány első születésnapja, de a mindenkori magyar kormányok keresztjét, az elmaradhatatlan strukturális reformokat még mindig magukkal cipelik. Szinte a kormányzás kezdete óta hallani az átalakítások halasztásának okairól (önkormányzati választások, EU-elnökség), láthatólag a kormány szeretne minden téren szembehelyezkedni az elmúlt nyolc év kormánypolitikáival, így igyekszik a rosszemlékű reform szóval illetett átalakítások bejelentését is minél inkább kitolni.
„Jövő év február végén adunk ki egy növekedési és stabilitási – fontos a sorrend – programot, amely részletesen tartalmazni fogja az elképzeléseinket, a szerkezeti reformokat” – szólt Matolcsy György próféciája tavaly a novemberben lapunknak adott interjúban. Ez volt az első konkrét időpont a reformidőszak kezdetére.
Új szelek
Változások addig is jöttek ugyan, de nem éppen reformok formájában. Megérkezett a konkrét nagyvállalatokra szabott különadóról szóló törvény, valamint a magánnyugdíj-pénztári megtakarítások állami büdzsébe terelgetése és talán még a leginkább reformnak eladható adórendszer változtatás, mellyel azonban jelentősen növeli az államháztartás hiányát. A magánpénztárakból visszalépő állampolgárok megtakarításai könnyen jött pénznek tűntek, ám úgy tűnik még ez is kevés önmagában, strukturális átalakítások nélkül.
Januárban Orbán Viktor személyesen erősítette meg az akkor „februáriként” aposztrofált reformok eljövetelét, bár az üzenetet elsősorban külföldre postázta a Wall Street Journal hasábjain keresztül. Az üzenet lényege pedig éppen a megszorítás-mumus; a szociális kiadások visszafogása volt. Orbán Viktor január közepén úgy fogalmazott az amerikai üzleti folyóiratnak, hogy a hamarosan várható átalakítások elsősorban a nyugdíjak, a munkanélküli segélyek, valamint a gyógyszerkasszára fordított állami kiadások csökkentését célozzák majd. Sőt, a miniszterelnök egészen odáig ment, hogy kijelentette, a munkanélkülieket ellátó nagylelkű és hosszú ideig járó jóléti kiadások időszakának vége.
Warm-up
A miniszterelnök bejelentése után megint légüres térbe kerültek a reformok, egészen február közepéig, amikor már esedékes lett volna a régóta szellőztetett változások konkretizálása. Bár ekkor már kiszivárogtatott pár elképzelés a minisztériumból, – feltehetőleg a közvélemény tesztelése céljából – mint a közlekedési támogatások mértékének csökkentése, bizonyos esetekben megvonása, valamint a rokkantnyugdíjak orvosi felülvizsgálata, a rendszerváltás idején tömegesen rokkantnyugdíjassá nyilvánított állampolgárok egy részének visszaterelése a munkapiacra. Bedobták még az egészséges életmódhoz nem passzoló ételeket és italokat sújtó fix összegű különadó ötletét is.
Orbán Viktor februárban két, hatalmas várakozást kiváltó beszédet is tartott, ám konkrétumok sem a Millenárisban, sem a Parlamentben tartott évértékelő beszédében nem hangzottak el. Utóbbiban azért elhangzott, hogy a miniszterelnök Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert megbízta azzal, dolgozza ki az ország újjászervezésének programját, amelynek célja, hogy minden munkaképes embernek legyen munkája és tudjon megélni belőle. Ezt a programot pedig a kormány március 15. előtt benyújtja az Országgyűlésnek.
Rugalmas időpontok
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője volt a következő, aki új időpontot jelölt meg a nagyobb volumenű átalakítások kezdeteként. A képviselő úgy fogalmazott, februárban is sok minden fog történni, a miniszterelnök viszont csak március 15-ig és április közepéig fog „kezdeményezésekkel élni” a reformprogram ügyében.
A héten a kormány és a miniszterelnök szóvivője próbálta eltalálni a halasztás utáni új időpontot. Nagy Anna kormányszóvivő hétfőn úgy fogalmazott egy háttérbeszélgetésen, hogy várhatóan a hét második felében ismerteti a kormány a strukturális reform lépéseit, miután szerdán második olvasatban megtárgyalja azokat. Szíjjártó Péter a miniszterelnök szóvivője már óvatosabban tippelt. Ő az MTI-nek azt mondta kedden, hogy zajlanak az egyeztetések és a konzultációk a strukturális reformokról szóló végleges előterjesztés ügyében, amelyet a kormány a hét végén tárgyal meg, és a jövő hét elején mutat be a nyilvánosságnak.
A hírek szerint szerdán a kormányülésen tehát valóban érdemi téma lesz a strukturális reformok bejelentése és végrehajtása. Ennek eredményeit vélhetően nem fogják sokáig halogatni, a kérdés inkább az, hogy a komolyabb átalakítások is most kerülnek az asztalra, vagy valóban március közepéig, április elejéig kell várnia a piacnak a kormány reformpolitikájára.
