Egy új tanulmány szerint az agyunk öt nagy korszakon megy keresztül életünk során – írta a The Guardian. A kutatók csecsemőkortól egészen időskorig vizsgálták az idegsejtek kapcsolatainak fejlődését, az eredmények közel 4000, 1 és 90 év közötti ember agyi vizsgálatán alapulnak.
Az első szakasz, a gyermekkori fejlődés a születéstől egészen kilencéves korig tart. Ezt az időszakot a „hálózat konszolidációja” határozza meg: az idegsejtjeink száma csökken, és csak a legaktívabb sejtjeink maradnak meg.
Az agyunk ekkor folyamatosan fejlődik: az idegi kapcsolatok növekednek, míg a tudati teljesítményünk fokozódik. Emellett viszont a mentális betegségek és rendellenességek is leginkább serdülőkorban jelentkeznek először. Alexa Mousley, a Cambridge-i Egyetem Kognitív és Agytudományi Egységének kutatója és a vizsgálat vezetője szerint ettől függetlenül a vizsgálat nem azt állítja, hogy a 20-as éveik végén járók úgy viselkednének, mint a tinédzserek – inkább a változás mintázata a lényeges.
Érdekesség, hogy a felnőtt szakaszba lépés esetén, 32 éves korban érzékelték a legerőteljesebb változásokat az idegpályán. A szülővé válás is szerepet játszhat ebben, azonban ezt a kutatás nem vizsgálta. Mousley szerint, mivel a nők agya köztudottan megváltozik a szülést követően, logikus lenne, hogy szülőség kapcsolatban állhat a szakaszokkal.
Emellett a felnőtt korba lépés után az agy felépítése állandósodik, ami az intelligencia és a személyiség véglegesítésének felel meg. A harmadik fordulópont, a „korai öregedési” szakasz 66 éves kor körül érkezik el, míg a „késői öregedés” 83 éves korunkban veszi kezdetét.
