Nick Cohen szemleíró szerint mindkét fél fenntartja azt a látszatot, hogy Magyarország tisztességes demokrácia, és nem ejtenek szót arról „a ronda kis államról”, amely Európa határain belül fejlődik ki, és Európa vezetőinek hallgatása jól szolgálja a Fidesz érdekeit.
„A korrupt és inkompetens magyar baloldal felett aratott földcsuszamlásszerű győzelem óta (a Fidesz) Magyarországot – nos, azt nem mondom, hogy fasiszta, vagy akár újfasiszta országgá alakítaná, de vegyük észre, hogy az Orbán patriótái által a Duna mentén épített ‘új társadalomból’ ódon, visszataszító bűz árad” – írja a szerző, aki úgy látja, ez kiérződik a Fidesz propagandájából is.
A lap szerint a kormány első intézkedéseként elrendelte a középületekben nyilatkozatának közzétételét; ez arról tájékoztatja az állampolgárokat, hogy a magyar nemzet 2010 tavaszán ismét erőt gyűjtött, és sikeres forradalmat hajtott végre a szavazófülkékben. Mindenki örüljön, mert a Fidesz „a munkára, az otthonra, a családra, az egészségre és a rendre alapozott, ragyogó új holnap felé vezeti Magyarországot” – olvasható az újságban.
A The Observer megírja, hogy karácsony előtt a Jobbik, amelynek a lap szerint a zsidókkal és a romákkal szembeni hozzáállása valódi újfasiszta jelleget ad, Alföldi Róbertnek, a Nemzeti Színház igazgatójának leváltásáért tüntetett. A demonstráción azt kiabálták, hogy a színházigazgató „buzi, perverz és zsidó”, és ezért alkalmatlan tisztségére.
„Furcsamód azonban azt nem tudták meghatározni, hogy pontosan mi is Alföldi bűne. Igaz, hozzájárult, hogy a magyar nacionalisták hagyományos mumusának számító Románia nagykövetsége kibéreljen egy termet a színházban, de aztán enyhítette állítólagos kihágását azzal, hogy a tiltakozások hatására törölte a teremfoglalást. A Jobbikkal számolni kell azóta, hogy a választásokon a szavazatok 17 százalékát kapta, és a Fidesz kész figyelembe venni a párt követeléseit. Cohen szerint ugyanakkor az is igaz, hogy nem mindegyik európai vezető tesz lakatot a szájára. Mások mellett Angela Merkel német kancellár kormánya eleget tett demokratikus kötelezettségének, és tiltakozott. Nincs értelme azonban úgy tenni, mintha nem az lenne az EU elsődleges vágya, hogy fenntartsa a látszatot, és kerülje a ronda konfrontációkat” – írja a The Observer szemleírója.
