Kék széldzsekik tűnnek fel a barátságtalan novemberi délutánon, a bádogszürke ég alatt Nagyatádon, a néhai fonálgyár parkolójában. A 130 éves üzem tavaly fejezte be a működését, a német tulajdonos mintegy 200 dolgozójának mutatott ajtót, akiknek nemhogy a végkielégítését, de az utolsó néhány havi munkabérét sem fizette ki. A kék széldzsekik jelenléte pedig azért indokolt, mert a DK karolta fel az ügyüket, pontosabban a párt helyi választókerületi elnöke, Rákóczi Attila, aki a cserben hagyott, idősödő munkások egy kisebb csoportjával a pártelnököt várja.
Ezért vagyunk itt mi is: elkísértük Dobrev Klárát országjárásának egy napjára.
„Az embereket az érdekli, hogy milyen lesz az életük”
A baloldali identitását egyre hangosabban hirdető DK mostani kampányának jelszava: Meghallgat. Megküzd. Megvéd, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy kis emberek nagy tragédiáit kívánják bemutatni. És ha lehet, megoldani: a fonalgyárban több mint 60 munkásnak járták ki a bíróságokon a végkielégítést és az elmaradt munkabért, és még legalább ennyi dolgozó küzdelmét segítik, akiknek továbbra is 110 millióval tartozik korábbi munkáltatójuk.
A programért a tavaszi Gyurcsány-féle lakóautós országjárás ötletgazdája, Nagy Szabolcs kabinetfőnök, a DK kiskunhalasi képviselőjelöltje felel: december közepéig heti egy ilyen „beszélgetős, meghallgatós” napot tart Dobrev Klára, januártól pedig „indul a nagyüzem”. A Gyurcsány-mobilnál szerényebb méretű furgonból lép ki színes sálban és hosszú kabátban a pártelnök, két oldalról két iPhone követi minden lépését: először a sivár gyártelep leharcolt épületei előtt mondja kamerába, milyen igazságtalanságok történtek a rozsdamarta kapuk mögött, majd visszasétál a sorsukra hagyott dolgozókhoz, hogy elmondja, „van kihez fordulni”.
A helyzetet úgy értékeli, hogy a német multi hatalmi pozíciójával visszaélve, pénzügyi és jogi osztállyal a háta mögött gátlástalanul próbálta átverni az embereket, baloldalra pedig épp azért van szükség, hogy ezt ne tehesse meg. Egy hölgynek továbbra is több mint félmillióval tartozik korábbi munkáltatója, „ami azért mégis csak pénz”, állapítja meg Dobrev helyeslése mellett, főleg úgy, hogy munkalehetőség alig akad. Sorra zárnak be a kórházi osztályok is, mert „kihaltak az orvosok”. Szóba kerülnek a méltatlanul alacsony nyugdíjak: egy férfi elpanaszolja, hogy kamionsofőrként egész életében maszekolt, így 70 ezer forintra jön ki a nyugdíja, mire Dobrev előkapja a telefonját, és kiszámolja a DK-s nyugdíjkalkulátorral, hogy vegyes-indexálással 200 ezernél is többet kapna.
A nagypolitika ügyében még itt sem teljes az egyetértés: miután Dobrev másokhoz lépett, szóba került Magyar Péter, és habár volt, aki a korlátnak támaszkodva lemajmozta, a nyugdíjas kamionsofőr, aki magát egykori MSZP-sként jellemezte, távolról sincs róla ilyen rossz véleménnyel. „Én rá szavazok, mert sikerült megborítania a rendszert. Ha nem nyer, Romániába költözök, élnek kint rokonok, meg amúgy is olcsóbb minden.”
Ebben az országban kiszolgáltatottak az emberek. Kiszolgáltatott leszel, ha beteg vagy, ha tanulni akarsz, ha nyugdíjas vagy. Én baloldali vagyok, hiszek az erős államban, ami képes megvédeni az embereket
– mondja később egy közeli étteremben Dobrev. Országjáráson alapesetben nincs ebéd, a benzinkutas hot dogon túl semmiképp, szabadkozik Dobrev stábja, de Rákóczi Attila vk-elnök ragaszkodik hozzá, hogy az állomások között egy rövid pogácsázásra megvendégelje őket.
Arra a kérdésre, hogyha a baloldali identitásra építenek, miért nem a szociáldemokrata, népbarát programjaik mellett gyűjtenek aláírást az EU- és NATO-tagság helyett, Dobrev elmondja, hogy amellett, hogy baloldaliak, Európa-pártiak is, majd hozzáteszi, hogy a kommunikációja 80 százalékban szociális ügyekről szól. Az egyik legnagyobb szívfájdalma, hogy az újságírók és a politikai elemzők, azt állítják, hogy az embereket nem érdekli a program, miközben ő bármerre jár, azt látja, hogy az embereket csak a program érdekli. „Az embereket az érdekli, hogy milyen lesz az életük. Azért van tele a hócipőjük Orbán rendszerével, mert az ő életük szörnyű.”
Miután a gondosórához regisztrált e-mailcímekre is brüsszelező, háborúzó levelet küldött a kormány, Dobrev Klára sietve felvesz a témában egy videót, majd célba veszi Nagykanizsát. Mi pedig az odafelé tartó úton a nagypolitikáról kérdezzük.
„Mi a királyságot akarjuk megdönteni”
Májusban Gyurcsány Ferenc váratlanul kicsekkolt a politikából, a DK vezetését pedig Dobrev Klára vette át. A cserét Dobrev jelentette be egy bejegyzésben azzal, hogy elválnak Gyurcsánnyal, amiről később az új krimivel jelentkező volt kormányfő egy interjúban úgy nyilatkozott, hogy a magánéleti és a politikai döntés összefüggött. Dobrev Klára ezzel kapcsolatban azt mondja, időben a két dolog valóban összefonódott, és nehéz döntés volt mindkettő.
Arra a kérdésre, hogy a pártelnök távozásának körülményeiről beszámoló Direkt36-cikkben miért nem szólalt meg, azt mondja, a cikk nem ütötte meg az oknyomozó portál „sokszor nagyon jó minőségű elemzéseinek színvonalát”. Azt nem érzi fontosnak, hogy jogi lépéseket tegyen az ügyben, mert a cikkben megfogalmazott állítások jogi szempontból irrelevánsok, az emberek pedig meg tudják ítélni a bíróság közbenjárása nélkül is, hogy erkölcsösen jártak-e el az újságírók, vagy sem.
Dobrev szerint a DK-ss közösség a pártelnöki székben történt csere után is együtt maradt. Úgy látja, hogy az első számú vezető stílusa, habitusa erősen meghatározza egy párt megjelenését és a belső viszonyait, ami kettejük esetében nyilvánvalóan más. Magát integratív és empatikus vezetőnek tartja: „Köteteket írtak már tele arról, hogy miben más egy női és egy férfi vezető között a döntéshozatal.”
A közvélemény-kutatások szerint azonban a váltásból nem sokat profitált a párt: az októberi átlagok alapján 4 százalékon állnak, tízből csak négy intézet mérte őket a parlamenti küszöb fölé. Komoly elmozdulás egyik irányba sem történt, ami Dobrev szerint azt jelzi, hogy a váltás nem jelentett drámai fordulatot a DK életében.
A 21 Kutatóközpont szerint a 2022-es ellenzéki összefogás szavazóinak 76 százaléka a Tiszánál van, de a 2024-es hárompárti baloldali lista támogatóinak a 38 százaléka is hozzájuk csapódott azóta. Dobrev Klára ennek ellenére azt mondja, mivel a Tisza az Orbán-rendszer lebontásáért küzdő jobboldali párt, nem tekinti politikai ellenfélnek, és nem arra koncentrál, hogyan lehetne visszahozni az elvándorolt DK-szavazókat. Az a fontos, hogy minden rendszerváltást akaró választó elmenjen szavazni. Ehhez szerinte a DK-ra és a Kétfarkú Kutya Pártra is szükség van, ahogy szükség lett volna a Momentumra is, ugyanis sok százezren nem tudnak „szem- és orrbefogva” sem a Tiszára szavazni.
Az én számból soha nem hallott olyan mondatot, hogy ennek vagy annak ne lenne keresnivalója a magyar politikában
– mondja a DK elnöke, aki még a most zászlót bontott Humanistákkal is megengedő. „Nézzük meg, mit tudnak.”
Arra a kérdésre, nem érez-e ellentmondást abban, hogy a DK régóta azt képviseli, hogy a legesélyesebb ellenzéki pártra kell szavazni, mert Orbán Viktor leváltása a legfontosabb, most viszont ideológiai alapon kérnek támogatást, Dobrev Klára azt mondja, azokat a baloldali szavazókat, akik a Tiszában látják a garanciát arra, hogy elhozza a kormányváltást, nem akarja lebeszélni, hogy Magyarra szavazzanak, mert mindig is azt képviselte, hogy egy olyan széles körű koalíciónak kell megdöntenie az Orbán-rendszert, melyben mindenféle pártnak helye van. Habár a mostani választási rendszerben ezt nem könnyű elérni, úgy látja, a legjobb változat az lenne, ha az Orbánnal szemben álló ellenzéknek lenne kétharmada. Annak szerinte túl nagy kockázata van, ha egyetlen erő kap ekkora felhatalmazást.
2010 előtt hány olyan tisztességes ellenzéki volt, aki azt mondta, hogy elege van a rengeteg vitából meg veszekedésből, amit a koalíciós kormányzás jelent, milyen jó, hogy Orbánnak kétharmada lesz. Végre lesz egy politikai erő, amely rendbe teszi az egészségügyet meg az oktatást! Hát jól rendbe tette! Mi a királyságot akarjuk megdönteni, nem a rossz királyt lecserélni egy jó királyra
– mondja Dobrev.
Molnár Csaba, a DK alelnöke 2023-ban azt mondta, egy dolgot nem próbált még az ellenzék, azt, ami győzelemre vezetett 2002-ben és 2006-ban, hogy legyen egy domináns párt. Ez végső soron megvalósult, ám az ellenzék centruma nem a DK lett. Dobrev Klára szerint az természetes, hogy a politikai versenyben mindenki a legnagyobb akar lenni, de az Orbán-rendszer leváltásához vezető úton mindenkinek együtt kell végig menni, muszáj együttműködni. Ehhez képest a Tisza mereven elzárkózik mindenkitől, még az általuk kezdeményezett választási kódex kapcsán sem válaszolt a DK-nak.
Márki-Zay Péterrel egyszer már kipróbáltuk, milyen az, ha valaki azt mondja, hogy mindenki hülye, csak én vagyok helikopter. Nem működött.
A DK már korábban bejelentette, kikkel vág neki a jövő évi országgyűlési választásnak, ám a vidéki kerületekben szép számmal akadnak budapesti jelöltek: újbudai önkormányzati képviselő indul Siófokon, a csepeli DK-elnök pedig Balatonfüreden. Dobrev tagadja, hogy káderhiányuk lenne, sokszor a helyi közösség döntésén múlik, kit indítanak, de megesik, hogy olyan jelöltekre esik a választás, akik Budapesten élnek, ám erős helyi kötődésük van. Sokan számolnak be arról, hogy a pártkötődésük miatt érik retorziók őket vagy a családtagjukat: „Évek óta élünk abban a hangulatban, hogy a helyi DK-sokat megpróbálják ellehetetleníteni. Van olyan képviselőjelöltünk, aki most tanárként 40 kilométert ingázik, mert kirúgták a munkahelyéről, ahol egyébként iskolaigazgatónak akarták megválasztani.”
„Nem hal bele a DK, ha kimarad egy választás”
Nagykanizsa hazai pálya a DK-nak. Az ellenzék már 2019-ben többséget szerzett a közgyűlésben, de a polgármesteri széket csak tavaly szerezte meg a DK-s Horváth Jácint. A helyi országgyűlési képviselőjelöltjükkel, Bodó Lászlóval együtt a városházán tartott egyeztetés után az idősotthont látogatják meg Dobrevvel.
Az intézményvezető lesújtó adatokat közöl. Az otthonban nettó 250–260 ezer nettó a gondozók fizetése, ami miatt nagy a fluktuáció és folyamatos a hiány az állományban. A jó hírű otthonban 71 idős él, bejutni 4–5 év várakozás után lehet. Jelenleg 90-en vannak várólistán. Ráadásul demens vagy alzheimeres időseket sem itt, sem máshol nem tudnak fogadni a környéken, ezért számukra a nehéz és költséges otthongondozás az egyetlen megoldás.
Az orvosi szoba, a társalgó és a lakrészek bejárása alatt az igazgató elmondja, hogy kevés állami forrást kapnak. Példaként említi, hogy napi három pelenka a fejkvóta az intézményben, a többit saját forrásból kell kipótolni. Dobrev szerint mindez fillérjeibe kerülne a központi költségvetésnek, és épp az ilyen apró kegyetlenségekben lepleződik le a Fidesz és a jobboldali társadalompolitika embertelensége, mely a nyugdíjasban csak költséget lát, miközben azt hangoztatja, hogy mindenki felelős magáért.
A pártelnök kérdésünkre azt is elmondja, hogy 2019 óta folyamatosan járja az országot, és útjai során egy egyre jobban elkeseredő és leszakadó országot lát, ahol az emberek hétköznapi élménye az elszegényedés és a magára hagyottság. Pedig nincs megírva sehol, hogy így kell lennie,
nincsen semmilyen speciális magyar balsors, ami arra ítélne minket, hogy mi legyünk Európa legszegényebb országa, mindezt úgy, hogy 2010-ben még a régió éllovasa voltunk. Ez a mérhetetlen kiszolgáltatottság Orbán bűne.
A nap szokás szerint fórummal zárul. A városi kulturális kisterme a helyszín. Két oldalt kényelmetlenre tervezett székeken préselődik össze a közönség, amely szinte teljes egészében nyugdíjaskorú. A széksorok között megnyíló folyosón szórólapot osztanak: a nyomtatványon Dobrev Klára, aki „meghallgat, megküzd, megvéd.”
„Megjött a keszthelyi DK is. Nem az ifjúsági tagozat” – viccelődik a mellettem ülő, rokonszenves idős úr. Ő maga a Keszthely melletti Cserszegtomajról jött, azt mondja, a környéken a helyi DK-közösség idős, de összetartó. A párt esélyei kapcsán mérsékelten derűlátó: 20 százalék esélyt ad a parlamentbe jutásra.
A DK sem lehet túl optimista, régen mindig a nagyteremben voltunk.
Dobrevet a helyi jelölt, Bodó László konferálja fel: azt kéri, fogadják tapssal, és, ha tehetik, álljanak fel. Amikor Dobrev ott terem a sárga linóleumpadlón, ennek eleget is tesznek.
Energikus, lelkesítő beszéde jól rezonál a sajátjaival, többször a széksorokból fejezik be a mondatait. Nagykanizsán is aköré szervezi a mondanivalóját, amivel a DK a leginkább meg kívánja különböztetni magát a pártversenyben, és igazolni igyekszik helyét a parlamentben: ők az egyedüli talpon maradt baloldali párt, és amíg a jobboldali kormányzás a nagytőke uralmáról és a kizsákmányolásról szól, addig a baloldali az emberekről. Ezért nem létezhet, hogy csak jobboldali erőkből álljon a következő Országgyűlés. Baloldal nélkül nincs valódi rendszerváltás, mondja Dobrev Klára, aki nem tudja, mikor vált szitokszóvá az, hogy baloldali, abból pedig elege van, hogy az ellenzéki oldalon rendre elkenni próbálják a bal–jobb törésvonalat. „Azt mondják, se jobbra, se balra, csak fölfelé… Nem, az a másik volt, most azt mondják, nincs jobb, nincs bal, csak magyar.”
Ezzel együtt empatikus a jobboldali szavazókkal is: „Biztosan vannak olyan szavazók, akiknek tele van a hócipőjük Orbán rendszerével, és tök boldogak attól, hogy végre van az ellenzék oldalán is egy politikus, aki bocskaiban áll ki egy politikai színpadra, Wass Albertet idéz, és elzarándokol Erdélybe szavazatokért. De azokra is szükség van, akiknek a hátukon feláll a szőr attól, hogy meglátnak egy politikust bocskaiban, mert nagyon rossz emlékeket ébreszt bennük.”
A fórum nagyobbik részében Dobrev kérdésekre válaszol, főként a széteső állam köré csoportosuló témakörökben, de rögtön az elején akad egy illedelmesen kötekedő felvetés is: a párt korábbi önkormányzati képviselőjelöltje megfontolásra javasolja, hogy a Momentum példáját követve a DK hagyja ki a következő választást. „Nem hal bele a DK, ha kimarad egy választás, tud építkezni, a megyében van két polgármestere. Az egót hátrébb kell tenni, mert még négy évig nem lehet Orbán Viktor a miniszterelnök, az egy elmebeteg, tönkreteszi az országot” – mondja a férfi, akinek ötletét egyet nem értő morgolódással fogadja a közönség.
Dobrevet viszont látszólag felvillanyozza a vita. A felvetésére úgy reagál:
A DK nem hal bele, ha nem indul a választáson. Az ország hal bele. Ott van 700 ezer ellenzéki szavazó, akik az elmúlt másfél évben is azt mondták, hogy nem tudnak a Tiszára szavazni. Mi lesz azzal a 700 ezer szavazóval? Azok nem kellenek a kormányváltáshoz? Szerintem meg kellenek.
Dobrev Klára szerint Márki-Zay is onnan indított, hogy először az ellenzéket akarta leváltani, aminek az eredménye minden idők legnagyobb bukása lett. Emberek tömegei érezték úgy, hogy ki vannak dobva abból a közösségből, ahová tartoznak.
Úgy látja, 2018 óta többségben van az ellenzék, de a választás előtti mozgósításban rendre legyőzi őket a Fidesz: ezért fontos, hogy 2026-ban mindenkit elvigyenek szavazni.
A politikában az egyetlen garancia a túlhatalommal szemben, ha nem hagyjuk, hogy egyetlen párt döntsön mindenről, mondja. Szerinte ezért kulcskérdés, hogy az Orbán-rendszert ne egyetlen párt döntse meg: enélkül nincs garancia sem az új alkotmányra, sem az új választási törvényre.
Mi persze, hogy túléljük, mindannyian túléljük. De az ország már nem élné túl.
