Az ülésteremben a reggel 9 órás kezdéskor még pár fotóson és újságírón kívül nem sokan lézengtek. Hamarosan megérkezett az EP és az EB elnöke kedélyesen kvaterkázva, éppen az Orbán Viktorral elköltött reggeliről érkezve.
Az ülést Herman Von Rompuy, az Európa tanács belga elnökének beszéde nyitotta, akit José Manuel Barosso, az Európai Bizottság elnökének felszólalása követett. Az elnöki nyitány után az Európai Parlament pártcsoportjainak frakcióvezetői beszéltek, őket pedig képviselői felszólalások követték. Köztük többek között Pellczné Gál Ildikó, a Fidesz EP-képviselője az Energiacsúcs témáját féltette az eurózóna stabilitása feletti aggodalomtól.
Orbán Viktor némi csúszással, az eredetileg tervezett 10 órás időponthoz képest csak 10 óra 37 perckor lépett az ülésterembe Jerzy Buzek, Martonyi János és Szíjjártó Péter kíséretében.
Orbán Viktor beszédének megkezdése idején több frakcióban is demonstráltak képviselők többek között szájukra ragasztott matricával és censorship feliratú táblákkal. A miniszterelnök úgy reagált, otthon érzi magát, ahol hasonlóan kreatív ellenzéki képviselői akciók és mozgalmak kísérik a kormány munkáját.
Orbán történelmi igazságtételnek nevezte a magyar elnöki periódust, mert a legtöbb vér a II. világháború után az 56-os forradalom idején nálunk folyt az európai egység megteremtése érdekében. A kommunista ideológia veszedelmes fenyegetés a nyugati civilizációra. Mi kiütöttük az első téglát a kommunista falból, a huzat pedig kivitte a rendszert. A miniszterelnök szerint sokat tettünk azért, hogy Európa újra egységes legyen. Mindig is egységes Európában voltunk és vagyunk érdekeltek. Ennek megteremtéséhez és megtartásához erő kell. Ez 20 éve megvolt, történelmi pillanat volt Európa újraegyesülésérre. Erre emlékeztet az elnökség jelszava – Strong Europe.
Az unió legnagyobb problémájának Orbán Viktor az adósság gazdasággyengítő erejét nevezte. Az adósság legyőzésének fegyvere a miniszterelnök szerint a munka. Ebből a szempontból Magyarország hátrányban van, hiszen az egyik legalacsonyabb az aktív munkavállalók száma hazánkban, mindössze 55 százalék – „ezt szégyellem kimondani” – mondta Orbán Viktor.
A kormány gazdaságpolitikáját megvédendő a miniszterelnök úgy fogalmazott, az európai gazdasági válság diagnózisában nagyjából közös állásponton vannak a tagállamok, ám a terápiában már közel sem. Éppen ezért nem tartja helyesnek az újszerű, szokatlan gazdaságpolitikai válaszok elutasítását.
A magyar elnökség programjában prioritást élvez majd az európai gazdaság és a közös piac kiterjesztése – vázolta Orbán Viktor. Fontosnak tartotta, hogy az ideiglenes válaságkezelés helyébe egy állandó stabilizációs program lépjen 2013-tól. Ennek érdekében hat jogszabály elfogadásában kérte az Európai Parlament képviselőinek segítéségét. Ebben a tekintetben Magyarország hiteles szereplő lehet, hiszen az államadósság 3 százalék alá kerül, ezzel lekerülünk az európai szégyenpadról.
A másik markáns fejezete a programnak az európai romastratégia kidolgoz
