Aki ismeri kicsit Olaszországot, tudja, milyen reménytelenül és a maga egyértelműségében kétségbeejtőn fonódik össze az olasz mindennapok, hétköznapok világa a maffiával. A családi alapú szociális-rendteremtő eredetű bűnszervezet történetébe kezd bele a National Geographic 14:00-kor A maffia című ismeretterjesztő filmben. A legnagyobb családi ünnep, a karácsony előtt egy nappal egy kissé más megvilágításban is vethetünk egy pillantást a család-klán intézményre.
Karácsonykor elhalmozzuk a gyerekeinket ajándékokkal. A Spektrumon 20:30-kor kezdődő műsor azonban arról beszél, hogy a pár évtizede még gondtalan, szabad gyerekkor mára a múlté. A csatangoló, reggel kiszabaduló, este hazamenő gyerekek képét mára sok helyen felváltotta a mobiltelefonnal, avagy a szülő személyes felügyeletével őrzött-figyelt kompozíció. (A plázákban lógó fiatalok sem a parkokban, tereken lófrálnak, hanem a fogyasztás őrzött szentélyeiben.) Miért van ez így? Tényleg oda lett a gyerekkor? Indokoltak-e a félelmeink? Ezekre keresi a választ a Hová lett a gyermekkorunk?.
Persze mit csodálkozunk, ha azt látjuk, hogy fegyveresek túszul ejtenek egy egész épületet, ami csak egy bátor atlétatrikósnak, John McClane-nek köszöhetően menekül meg a terroristáktól. A mára klasszikussá vált Drágán add az életed a mezítlábas-atlétatrikós főhősével, az azóta védjeggyé vált (akkor még hajjal megspékelt) Bruce Willis-es nézéssel, lazasággal, bemondásokkal nagyon rendben van – egyedül a világ ellen a jó nevében, igazi átélhető, hősi alapállás 21:20-tól az RTL Klubon.
De akinek ez a világ túl erőszakos, egy korai Makk Károly-film, a Fűre lépni szabad megtekintése javallott. Makk sosem volt rest kimondani a véleményét, ebben a habkönyű vígjátékban (Páger Antal, Makláry Zoltán, Tolnay Klári, a fiatal Tordy Géza közreműködésében) is elhangzik pár – többek közt a címben szereplő – mondat egy szabadabb, megengedő világról, amit a – már némileg elaggott – vígjátéki szerkezet tart meg a vállán. És sematizmus ide, (ennyi-annyi) hamisság oda, a kor filmjei imponáló derűvel és jövőbe vetett hittel voltak tele, amiből mára csak kétségek és bizonytalanság maradt. 21:35, m1. A mestert pedig köszöntsük: boldog 85. születésnapot, Makk Károly!
De hogy mégis bizakodjunk a jövőben, a gyerekek erejében, hogy az ellenségeskedés megállítható, hogy a generációkon átívelő gyűlölködés megszakítható: a Duna TV-n 22:40-től látható izraeli dokumentumfilm arról a kísérletről számol be, amikor izraeli és palsztin családok összefogtak, és 50-50 diákkal összerakták a Híd a Wadi fölött nevű iskolát, mely a megismerés és a kultúra által próbált meg felülemelkedni a két nép, ország közti évtizedes politiki konfliktuson. A 2006-os film biztató, pozitív példát mutat, még ha ma 2010-ben úgy is tűnik, hogy a bezárkózás, a vádaskodás, a békétlenség éppen jobban áll, mint a józan ész. De erről is szól a karácsony: bízzunk abban, hogy jobbra fordulnak a dolgok. Bízzunk magunkban és a világban.
