A közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes a médiatörvényt érintő széles körű bírálatokról szólva úgy vélekedett, hogy azok kiváltó oka nem pusztán a médiatörvény volt, hanem egyfajta bizalmatlanság a nyugati országok részéről, amelyek nehezen tudják elhinni, hogy Kelet-Közép-Európában erős demokráciák léteznek. Amikor egy térségbeli ország átveszi az EU-elnökséget, felerősödik a kritika. Nem volt ez másképpen a szlovén és a cseh elnökség idején sem, amelyeknek szintén megvoltak a maguk „nemzetközi botrányai”, jóllehet egyiküknek sem volt új médiatörvénye elnöksége kezdetén.
Ez egy teszt, amelyen át kell esni – szögezte le a miniszterelnök-helyettes. A mindennapos elnökségi munka során a nyugati partnerek és újságírók látni fogják, hogy Magyarország esetében olyan partnerről van szó, amelyben bízni lehet, amely jól felkészült feladatainak ellátására – hangsúlyozta.
Navracsics szerint éppen ezért fontos, hogy az EU-elnökséget az idei évben egymás után adó két térségbeli ország, Magyarország és Lengyelország jól együttműködjenek, mert ez hozzájárulhat Közép-Európa „emancipációjához”.
A miniszterelnök-helyettes – Orbán Viktor kormányfő álláspontjára utalva – megismételte, hogy Magyarország átdolgozza a médiatörvényt, ha az Európai Bizottság úgy találja, hogy annak egyes pontjai nem egyeztethetők össze az európai joggal. Ugyanakkor Magyarország elvárja – tette hozzá -, hogy az EU-tagországok összes médiatörvényét vizsgálják meg, és szükség esetén módosítsák.
