Hiába fizették vissza 2019-ben a községháza felújítására kapott állami támogatás egy részét, hat év után újabb összegeket követel Navracsics Tibor minisztériuma egy háromszáz lelkes Balaton-felvidéki falutól.
A Balatontól mindössze kilenc kilométerre található Mencshely 2017-ben nyert kevesebb mint 20 millió forintot a többfunkciós községháza helyreállítására. Erre azért volt szükség, mert az öreg épület északnyugati sarka megsüllyedt, de a tető és a nyílászárók is régóta megértek a cserére, és a homlokzati hőszigetelés is időszerűvé vált. A Fidesszel jó kapcsolatot ápoló előző polgármester, Rauch Csaba által vezetett önkormányzat a felújítást azonban nem tudta időben befejezni, ezért a támogatásból közel négymillió forintot vissza kellett fizetniük a Belügyminisztériumnak.
Az önkormányzati ügyek később átkerültek a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumhoz, amely a pályázat elszámolásának benyújtása után hat esztendővel most újabb követeléssel állt elő. A tárca ráébredt, hogy az évekkel korábban jóváhagyott elszámolásban négy számla mégsem felelt meg a támogatási feltételeknek, ezért most további 400 ezer forintot és kamatait követelik vissza az önkormányzattól.
A követelés ugyan nem nagy összeg, sok háztartás számára sem jelentene nehézséget, ám a legkisebb önkormányzatok filléres gondokkal küzdenek. Mencshely éves költségvetése kevesebb mint 50 millió forint, ennek legnagyobb része pedig működésre és az önkormányzat kötelező feladatainak ellátására megy el. A falunak gyakorlatilag nincs pénzügyi mozgástere.
Pedig kellene a pénz: a község hiába pályázik, negyedszerre sem kapott támogatást útfelújításra. A források beszűkültek, az elvonások a koronavírus-járvány óta egyre inkább szorongatják a kistelepüléseket.
Oda jutottunk, hogy Lacival ketten itt a szomszédban levertük a vakolatot, hogy jó lesz az szétteríteni az úton. Nem úgy van itt, hogy a polgármester nem dolgozik, ugyanúgy fölül a fűnyíró traktorra, megfogja a fűkaszát, mint a többi
– érzékelteti a helyi viszonyokat Szabó Zoltán független polgármester, aki tavaly – kihívó híján – már a második ciklusát kezdte meg.
Mencshely annyira kicsi település, hogy önálló hivatala nincs is, a nagyvázsonyi közös önkormányzati hivatal alá tartozik. Weller-Jakus Tamás jegyző nem tartja jogosnak a minisztérium követelését. Szerinte abszurd, hogy a tárca hat év után bogarászta át az egyszer már elfogadott elszámolást.
„A törvény szerint öt év az általános elévülési határidő. Ha valaki ennyi idő alatt nem tud lezárni egy pályázatot, az öt év után ne jöjjön ide, hogy, bocsi, de fizessél még ennyit” – érvel a jegyző, hozzátéve: kifogást emeltek a 400 ezer forintos követelés ellen, ám a minisztérium hajthatatlan. Az önkormányzatnak küldött válaszlevelükben az idén július végén megállapított visszafizetési kötelezettségre hivatkozva azt írták: a követelés nem évült el, és „a pénzügyi és szakmai beszámoló jóváhagyására jelen napig nem került sor.”
A minisztérium a 2017-es pályázattal kapcsolatban négy számlát kifogásol azzal az indokkal, hogy a támogatói okirat ezekkel a „költségekkel kapcsolatos támogatási célt” nem tartalmazott. A legnagyobb, 150 ezer forint értékű számlát födémszerkezeti vizsgálatra állították ki, vagyis a községháza tetőfelújításához kapcsolódott. Szerepel a listában egy tervezéssel kapcsolatos környezetvédelmi vizsgálatról és egy állapotfelmérésről szóló számla is, valamint az önkormányzat alig több mint 50 ezer forintért munkaruhát is vásárolt – ezek ellenértékét követeli vissza a Mencshelytől a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium.
Nem mi vagyunk az egyetlenek, máshonnan is megy ez a pénzbehajtás. Iszonyatos rossz gazdasági helyzetben van az ország, felvették a kínai hiteleket, mert az EU-ból nem jön a pénz, és most rajtunk verik le, hogy az állam működőképessége fennmaradjon
– vélekedik a polgármester.
A jegyző szerint figyelemre méltó az is, hogy miközben a falu évente 50 millió forintból kénytelen gazdálkodni, az ingatlanárak annyira elszálltak, hogy eladó házat a faluban 30 millió alatt bajosan találni. A falu központjában sok éve bezárt a kocsma és a bolt, a 180 négyzetméter alapterületű, lakóház besorolású házat most 84 millióért kínálja eladásra a tulajdonos. Lakóházak esetében azonban nem kiugró az egymillió forint fölötti négyzetméterár sem.
Az elszálló ingatlanárak mellett nagy probléma ugyanakkor az elnéptelenedés is: lehetőségek hiányában a fiatalokat elszívja Veszprém, azok pedig, akik a magas árak ellenére itt vesznek házat, többnyire nem is laknak a faluban.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumtól szerettük volna megtudni:
- jelenleg hány korábbi pályázattal kapcsolatban követelnek vissza támogatási pénzeket települési önkormányzatoktól,
- ez pontosan hány települést érint, és mekkora összegről van szó,
- illetve gyakorolnak-e méltányosságot olyan falvak esetében, amelyek komoly forráshiánnyal küzdenek, miközben a behajtani kívánt összeg a központi költségvetés szempontjából értelmezhetetlenül kicsi.
A tárca válasza így szól:
A méltányos és arányos eljárásokat különösen fontosnak tartjuk, és figyelembe is vesszük, főleg a kisebb, forráshiánnyal küzdő települések esetében. Ennél csak a hatályos jogszabályok, illetve a pályázati feltételek betartása fontosabb a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumnál. Ezért, ha az ellenőrzések közben bármikor szabálytalanságot találunk, a jogszabályban meghatározott módon járunk el, ami akár azt is jelentheti, hogy a támogatások egy részét – adott esetben a teljes összeget – visszakövetelhetjük. Az önkormányzatoknak felelős gazdálkodást kell folytatniuk, és a támogatási összegeket kizárólag az okiratban meghatározott célokra fordíthatják.
