Milyen érzés volt másfél éven keresztül hazudozni? – kérdezte Gyurcsánytól Szijjártó, utalva az őszödi beszédben elhangzottakra.
Ez saját tapasztalataik alapján tudhatják – válaszolta Gyurcsány. Az önökhöz közel álló Csaba László közgazdász mondta, hogy a kormány elvesztegetett egy évet. Szorozza meg tehát másféllel – tanácsolta Szijjártónak a volt miniszterelnök. Orbán Viktor szóvivője arcátlannak is nevezte Gyurcsányt, amire ő úgy reagált, ha arcátlan akart volna lenni, akkor ehhez Szijjártótól kért volna tanácsot.
Ilyen és hasonló párbeszédek hangzottak el a 2002-2010 közötti államadósság-növekedés okait vizsgáló albizottságának pénteki ülésén, Gyurcsány meghallgatásán. Borítékolni lehetett, hogy komoly, érdemi beszélgetés nem zajlik majd.
„Csak vádlóim lehetnek”
A meghallgatás nem keltette azt a benyomást, hogy a Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő által kezdeményezett albizottság célja egy számvevőszéki szintű szakmai elemzés kimunkálása. Gyurcsány meghallgatásának célja láthatóan leginkább az volt, hogy kemény mondatokkal, az őszödi beszédből kiragadott idézetekkel tegyék világossá az odasereglett sajtónak, s rajtuk keresztül a közvéleménynek Gyurcsány felelősségét, bár a 2010-es választások tükrében erről aligha kell a választópolgárok többségét meggyőzni.
Fotó: Neményi Márton / fn.hu (galéria!)
Erre utalt Gyurcsány is, amikor azt mondta az őt faggató képviselőknek: vádlóim lehetnek, de bíráim nem, mert azok a választópolgárok.
Medgyessy a főkolompos?
Borítékolható volt az is, hogy Gyurcsány legnagyobb részt Medgyessy Péterre igyekszik tolni a felelősséget. Blogjában írta néhány hónapja: „Világossá vált, hogy a száznapos programokra épülő rendszer nem tartható.(…) Senki nem tudta mi történik, hiszen a politika régi karaktere elveszett, az újról meg nem lehetett beszélni. Van, aki azt mondja, hogy ekkor kezdődött Medgyessy miniszterelnök bukása. Orbán most Medgyessy cipőjében jár”.
A volt miniszterelnök azt igyekezett számokkal alátámasztani, hogy az államadósság elszaladásában a Medgyessy-kormánynak volt a legnagyobb szerepe, majd a 2002 előtti Orbán-kormánynak, s csak utána következik az első Gyurcsány-kormány. A kormánypárti képviselők biztosították Gyurcsányt, hogy nem hiszik el a számait. Elhangzott az a kérdés is, hogy mik voltak a trükkök százai, mire Gyurcsány úgy válaszolt: olyan módszerek, mint amit a korábbi, és jelenlegi Fidesz-kormányok is alkalmaztak. Ilyen volt például az sztrádaépítések költségvetésen kívüli elszámolása, amelyet még az Orbán-kormány kezdett el, s amit az unió rosszallása miatt csak 2005-ig lehetett folytatni. Olyan trükkök, amelyeket minden pénzügyi kormányzat alkalmaz, hogy kijöjjenek a tervei, mint például amikor 2010 decemberében halasztották azokat a kifizetéseket a költségvetési intézményekben, amelyeket csak lehetett – magyarázta Gyurcsány.
Orbán Gyurcsány zsinórmértéke
A politikai színdarab menete láthatóan eltért Szijjártó terveitől. Gyurcsány a meghallgatáson ugyanis részben elismerte a felelősségét, amivel új kommunikációs helyzetet teremtve immár ő támadott vissza, védekezésre kényszerítve a vádlóit. A volt miniszterelnök nem azt próbálta bizonyítani, hogy felelősen kormányzott. Jóval igénytelenebb cél tűzött ki: annyit próbált igazolni, nem volt felelőtlenebb, mint a Fidesz-kormány most, illetve 2001-ben, 2002-ben. Pontosabban egy fő különbséggel: hogy ő felismerte a politikája tarthatatlanságát 2006-ban.
Az eredmény egy helyenként szórakoztató, de az államadósság lényegi kérdéseit érintetlenül hagyó színházi műsor lett.
Fotó: Neményi Márton / fn.hu (galéria!)
Gyurcsány is kérdezett
Többször elhangzott különböző formákban a kérdés a „vádlók” felől: ha látta Gyurcsány 2005-ben, hogy rossz irányba mennek a dolgok, miért „tett rá még egy lapáttal”, miért határozott el adócsökkentéseket? Gyurcsány beszélt arról, hogy a kormányok többet akartak adni annál, mint ami reális volt, illetve az adócsökkentések nem adták meg a remélt impulzust a gazdaságnak. A leghatásosabb mégis a visszakérdezése volt: a Fidesz-kormány mennyire felelős, amikor látja a költségvetés helyzetét, és mégis adócsökkentéseket határoz el? S tulajdonrészt vesz a Molban, 500 milliárd forinttal növelve az államadósságot az annyira kárhoztatott IMF-hitelből?
A Mol-szál azután végighúzódott az egész meghallgatáson, elhangzottak a szokások pró-kontra érvek (nem növeli az adósságot, mert az IMF hitelből fizetjük – éppen ezért növeli a nettó államadósságot), nemkülönben a magánnyugdíjpénztárak ügyében is elhangzottak a hagyományos érvek, minthogy ez a téma is előkerült.
Gyurcsány a meghallgatása után természetesen egy Facebook-bejegyzésben foglalta össze a történteket, kiemelve, hogy egy jobbikos képviselő szerint a kormánynak nem demokratikus eszközöket kellene használnia Gyurcsány Ferenc esetében. Kisbaltát? – kérdezett vissza Gyurcsány. A bizottság fideszes elnökének reakciója erre csak annyi volt, hogy azt mondta Gyurcsánynak: nem adtam szót.
Akit valóban érdekel, miért is ekkora az államadósság, annak ajánljuk korábbi cikkünket.
Gyurcsány szerint a Fidesz is hazugságnak köszönheti hatalmát, hiszen azzal nyert, hogy elhitette a választókkal, van más út is, mint a megszorítás. A felmérések szerint a választások óta el is veszített egymillió szavazót, „nincs mit egymás szemére hányni”. Szijjártó Péter az ülést követően újságíróknak úgy fogalmazott: Gyurcsány Ferenc tovább halad az „őszödi úton”, hiszen a bizottsági ülésen is hazugságok tömkelegét mondta el. A fideszes politikus arcátlanságnak nevezte, hogy a volt miniszterelnök oktatja ki a kormánypárti képviselőket tisztességből és felelősségből.
