Még a szombati válogatott mérkőzés előtt tartott szűk körű háttérbeszélgetést az MLSZ, amelyen Barczi Róbert sportigazgató azt prezentálta, hogy a futballközbeszédben csak „fiatal- és magyarszabályként” ismert ajánlásukkal az elmúlt négy bajnoki évadban milyen pozitív változásokat értek el, és ennek ellenére a környező országokhoz képest miben van még mindig rettentő lemaradásban a magyar futball.
Barczi a találkozó elején történelmi távlatba helyezve adta meg az alaphangot, miért is kell újra és újra a fiatal magyar labdarúgók pályára lépésének ösztönzéséről beszélgetni. Talán nem véletlenül hozakodott elő azzal, hogy „Marco Rossival beszélgetve gyakran jön elő, amikor még 2017-ben bajnoki címet nyert a Honvéddal, a kispestiek tulajdonosa, George F. Hemingway rendre azt kérte tőle, hogy két fiatal végig legyen a pályán, mert a klub csak így tud hozzájutni az MLSZ-támogatás teljes összegéhez.
Ez nyolc éve volt. Szóval egyáltalán nincs szó újdonságról, mint ahogy azt mostanság néhányan megpróbálják beállítani.
A Honvéd bajnoki címét követően a klubok kérésére – és bízva a bölcsességükben – a szövetség egy rövid periódusra ugyan elengedte a fiatalokra épülő támogatási rendszert, ám, mivel azt tapasztalták, hogy a külföldiek száma azonnal elkezdett emelkedni, és ezzel együtt elapadt az ifjú magyar labdarúgók játékperceinek száma, a 2022–23-as bajnokságtól újra bevezették. Az ajánlás betartása esetén azóta újra, ráadásul még jelentősebb anyagi támogatásban részesülnek a klubok az MLSZ központi forrásaiból.
Miután a sportág májusi közgyűlésen egyhangúlag megszavazták, az idén nyártól annyiban módosult a rendszer, hogy az MLSZ már nemcsak a fiatal játékperceket premizálja, hanem extra opcióként felkínálta „4+1-es” , azaz az „ötmagyaros, ezen belül egy fiatal játékos” ajánlást.
Ez az ötmagyaros ajánlás azonban nem keverendő össze azzal a szabállyal, amit a Fradi vezetése és edzője, Robbie Keane lépten-nyomon kritizál. Ugyanis a kiemelt futballakadémiákat felügyelő, és azokat anyagilag is kiemelten támogató sportállamtitkárság (NSMI) idén nyártól az MLSZ 4+1-es ajánlásával párhuzamosan egy szigorú kvótarendszert fogadtatott el. A minisztérium a jelenleg kilenc (a szombathelyi Illés Akadémia idén nyáron kikerült a támogatott körből), állami forrásból kiemelten támogatott akadémiával rendelkező klubnál húzta a korábbinál sokkal szorosabbra a gyeplőt.
A 86-szoros válogatott csatár, Szalai Ádám – aki 2023 nyarától a sportért felelős államtitkárság hatáskörébe tartozó Labdarúgó Módszertani Központ vezetője – a szigorításukkal kapcsolatban úgy fogalmazott:
aki nem akarja betartani az ötmagyaros, ezen belül 4+1-es megállapodást, az oldja meg az akadémiája fenntartását állami támogatás nélkül.
Ez az egyetlen mondat, avagy az MLSZ-ajánláshoz és -támogatáshoz képest súlyos, évi 1,5–2 milliárd forintos állami forrás kiesését kilátásba helyező minisztériumi fenyegetés még a Fradit is arra sarkallta, hogy míg a korábbi években figyelmen kívül hagyták az MLSZ-ajánlást, 2025 nyarán nagybevásárlást tartottak magyar labdarúgókból.
