Az egyik legnagyobb problémát az elérhető jövedelem kérdése jelenti – mondja Tóth Gergely.
Sok esetben ez nominálisan is érdemi csökkenést jelent, egyebek mellett azért is, mert időközben megszűnt a KATA is. Hozzátette, nem akarják kétségbe vonni a Foodora állítását, miszerint „az elmúlt három évben az átlagos címpénzek és ezzel párhuzamosan az óránként elérhető átlagos bevétel is folyamatosan nőtt a teljes futárállományra vetítve, évente átlagosan minimum 10 százalékkal.” Ám – mint megjegyezte – egy apró, a cég által is említett körülményen nem szabad átsiklani: a futárállomány nagyságán – olvasható a lapban.
Róka György, az FL aktivistája ugyanis kiemelte, hogy
Nem azt mondjuk, hogy a cég futárdíjazásra kifizetett forrásai csökkentek volna, mert világosan látszik, hogy azok éves szinten milliárdokkal emelkedtek. Az okozza a problémát, hogy ez végül az egyéneknél jelentősen mérséklődő megélhetési szintet biztosít – magyarázta.
Tóth Gergely hangsúlyozta: Ma egy futár átlagosan évente bruttó 9 millió forintos forgalmat bonyolít, amiből viszont alig 3 millió marad a kezében a különböző levonások (adó, járulék és működési költség) után. Ha valaki négy éve 3 millió tudott összehozni, akkor abból jóval többet tudott vásárolni, mint ma. Jelenleg átlagosan egy futárnál – aki rendszeresen az utcán van, és nem másodállásban, hobbiból végzi ezt a munkát – immár csak a minimálbér-közeli bevétel marad meg – jegyezte meg.
