Mértéktartás, polgári tempó, csigavér. Mielőtt nagyon durvákat mondunk, azelőtt számoljunk el 10-ig. Mielőtt színpadi performanszokat adunk elő, amelyekben fel akarjuk akasztani az ország egyik vagy másik vezetőjét, egy kicsit üljünk le előtte, gondoljuk meg, tényleg jó lesz ez?
– mondta Orbán Viktor a Charlie Kirk amerikai politikai aktivista megölésére vonatkozó kérdésre.
Orbán az Otthon Start programról azt mondta, dolgoztak egy lakhatási programon, és végül ide jutottak. „Azt hiszem jó hangot ütöttünk le a zongorán, ami egy vonzó dallamot jelent az emberek számára. De az építőipar is megmozdult és tízezrével fognak épülni a lakások” – fogalmazott.
Orbán Viktor azt mondta, jó lenne az adóról vitát folytatni, de nem erről szól a magyar belpolitika, hanem szerinte arról, hogy a Tisza „pacekba belevágta a magyarok képébe, hogy bizonyos dolgokról nem beszélünk”, másképp elveszítenék a választásokat.
Úgy gondolja, ez nem csak adókérdés, „persze ki akarják fosztani az embereket”, elmondása szerint ingatlanadót, magasabb szja-kulcsokat, magasabb cégadót akarnak – hanem valójában bizalmi kérdés, ami arról szól, hogy úgy futunk neki a választásoknak, hogy tudjuk, mi vár az országra a következő években, vagy „eltitkolják előttünk”.
A miniszterelnök azt állította, csinált „mindenfajta számításokat”, ezek alapján a átlagjövedelműek, pedagógusok, katonák, orvosok is éves szinten sok pénztől esnének el, és „a budaiak, a kertvárosban élők is készíthetik a bugyellárist”.
Orbán szerint felül kéne vizsgálni az Európai Unió minden fontos politikáját, mert „von der Leyen vezetésével a szakadék felé tart” a szövetség.
A szerinte elhibázott európai migrációs politikára példának felhozta, hogy állítása szerint nemrég megerőszakoltak magyar lányokat Szicíliában. „Velük vagyunk, és testi lelki felépülést kívánunk nekik” – tette hozzá.
A miniszterelnök ezután a péntek reggeli interjúinak egy másik nagy visszatérő fordulatára tért rá, és azt mondta, Brüsszelnek, az ott székelő erőközpontnak van az országban pártja, „Tiszának, meg DK-nak hívják”, őket akarják kormányon látni. Úgy gondolja, ha Brüsszelből nem pénzelnék az említett pártokat, akkor nem is léteznének. Sőt, zsarolják is, kiszolgáltatott helyzetben tartják őket Brüsszelből.
Orbán szerint „az egész mögött a pénz van, hogy a Magyarországon működő energiacégek, kereskedőcégek, a bankok nagyobb profitot akarnak, mint amit mi, a magyar nemzeti kormány engedne nekik. Szerinte ha jön „egy Brüsszel-párti” kormány, akkor ez a pénz egy pillanat alatt kimegy az országból.
Emellett „megsarcolják a magyarokat, azért van itt szó, vita az adórendszerről, azért akarja a Tisza megemelni a Tisza-adó révén” az adókat, „mert el akarja majd engedni a multiknak az adóját, mert Brüsszel ezt fogja követelni. Tőlem is ezt követeli, csak én nem engedem el” – magyarázta a miniszterelnök.
Az Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének a héten elmondott évértékelő beszédével kapcsolatos kérdésre Orbán Viktor azt mondta, hogy három és fél éve viseljük a háború kedvezőtlen következményeit, miközben „ahhoz nincs semmi közünk”. Ezek „az urak, hölgyek ott Nyugaton” szerinte „a grabancunknál fogva bele akarnak rángatni ebbe a háborúba”, ennek ellen kell állni.
Azt mondta, hogy a magyarokat már kétszer beletolták olyan háborúba – gondolt itt az I. és II. világháborúra –, amelyekben „nem akartunk részt venni”, és amelyeknek a következményei iszonyatosak voltak, „az egész 20. századot elvesztettük.” Orbán szerint „ilyen von der Leyen féle politikusok” rángattak bele minket a háborúkba.
A miniszterelnök konkrétan a drónok esetére is kitért: „Ne menjünk el amellett, hogy ez Lengyelországban történt, a lengyelek a barátaink, az aktuálpolitikai lökdösődéstől függetlenül”, ők „történelmi szövetségeseink, a lelkünkhöz is közel állnak, tehát igazán barátaink”.
Orbán azt mondta, ezért mindenre, ami Lengyelország szuverenitását sérti, arra Magyarországnak az elsők között és világosan kell reagálnia.
Az orosz drónok behatolását Lengyelország területére elfogadhatatlannak minősítettük az első pillanatban, és ott vagyunk a lengyelek mellett, 100 százalékban vagyunk velük szolidárisak.
Orbán a lengyel és így a NATO légtérbe a héten berepülő orosz drónokról azt mondta, „a szerdai incidens egy megtestesülése, vagy példázata, milyen veszélyes körülmények között élünk nap mint nap”.
A miniszterelnök szerint ez történhetett volna akár ma vagy tegnap, Lengyelországban vagy Magyarországon is, „tehát a háborús fenyegetettség közvetlen”. Hozzátette, hogy mi nem vagyunk benne, a háborúban, mi távolságot tartunk, a Lengyelek nyakig benne vannak.
Azt mondta, közvetlen kapcsolatban vagyunk az oroszokkal, az amerikaiakkal és az európaiakkal is, a külügyminiszter gyakran egyeztet kollégáival. Szerinte figyelembe kell venni, hogy csak számunkra a legfontosabb kérdés az orosz-ukrán háború, a világnak más problémái is vannak az oroszokkal kapcsolatban. Ezek után felsorolt párat a kérdések közül, amikről „a nagyfiúk” tárgyalnak: Lehet Oroszországtól vásárolni energiát vagy nem? Szankciókkal terhelt-e ez, vagy nem? Lehet-e befektetni az oroszoknál?
Orbán Viktor a politikai szezon első péntek reggeli rádiós interjúját az Egyesült Arab Emírségekből adja, ugyanis Adu-Dzabiban tárgyal.
Elmondta, sikerült létrehozni egy egészen különleges kapcsolatot az Emírségek vezetőivel és gazdasági életével, állítása szerint egy sebes léptékű gazdasági együttműködés bontakozik ki a láthatáron, amire szükségünk van.
Orbán azt mondta, az Emírségekből olyan iparágakba tudunk bevonni befektetéseket, amelyekbe korábban nem. Stratégiai partnerek szeretnénk lenni az öbölországgal, kijelöltük azokat az iparágakat – energiaszektor, digitális infrastruktúra, mesterséges intelligencia – amelyekben jelentős előrelépéseket érhetünk el. Ezeket érintve ma egy fontos tárgyalási fordulót tartanak, a folyamattal jól haladunk, tette hozzá.
