Szerda hajnalban az Ukrajna elleni légitámadásokhoz kapcsolódva orosz drónok sértették meg Lengyelország légterét, amelyeket a légvédelem elhárított. Az eset során a lengyel légierőt mozgósították, valamint földi egységeket, illetve NATO-kötelékben szolgálatot teljesítő vadászgépeket is riasztottak. Rácz András Oroszország-szakértő gyorselemzésében azt írja, hogy amit látunk, az nem egy NATO elleni orosz támadás kezdete, de durva provokáció.
A szakértő szerint biztos, hogy az oroszok szándékosan sértették meg a lengyel légteret. Arra volt már példa, hogy egy-egy drón megsértette a lengyel vagy a litván légteret, műszaki vagy navigációs hiba miatt, és olyan is volt, hogy ilyen eszköz megsérült a légvédelem tüzétől és ezért tért le a pályájáról.
De, ami most zajlik, az más lépték: több drónnal végrehajtott, szándékos, mély berepülésről van szó
– írja.
Rácz szerint ezzel együtt nem egy nagy léptékű NATO elleni orosz támadás nyitányát látjuk, ugyanis az orosz hadsereg egységei nem csinálnak semmi szokatlant, nem közelítenek a NATO határához, nem emelkedtek a levegőbe a megmaradt rakétahordozó bombázóik.
A szakértő azt írja: valószínűbb az a forgatókönyv, hogy
az oroszok a korábbinál durvábban tesztelik a NATO képességét a saját légtere megvédésére.
Hozzáteszi, hogy ezt az eljárást angolul „testing the rules of engagement”-nek, oroszul „razvedka bojem”-nek, azaz harccal történő felderítésnek nevezik. Harcérintkezést provokálnak ki, és azt vizsgálják, milyen reakciót ad a lengyel haderő, illetve a NATO.
Rácz András szerint az incidens kapcsolódhat a szeptember 12. és 18. közötti Zapad-2025 nevű, orosz–belorusz hadgyakorlathoz is. A litván, lett és ukrán hírszerzés is jelezte korábban, hogy bár a Zapad-2025 nem jelent közvetlen katonai veszélyt a szomszédos államokra, várható, hogy az oroszok információs eszközökkel igyekeznek növelni a gyakorlat láthatóságát, félelmetesebbnek tüntetve fel azt, mint amilyen valójában.
A szakértő szerint lehetséges, hogy az orosz szándékok között volt az is, hogy mélyítsék a Lengyelországot megosztó, az elnök és a miniszterelnök közötti politikai válságot. „Ha erre törekedtek, akkor valószínűleg – és nem először – félreértik a lengyel politikai rendszer működését, egyelőre ugyanis az látszik, hogy Tuskot és Navrockit összehozza a fenyegetéssel szembeni fellépés – de a hosszabb távú következményeket még nyilván nem látjuk” – teszi hozzá.
A lengyel kormány folyamatos kapcsolatban van a NATO-val, a védekezésbe bevonják a Lengyelországban állomásozó NATO-erőket is. Rácz megjegyzi: egyelőre nem tudjuk, hogy a nyugati katonai szövetség hogyan fog reagálni, de fontos rögzíteni, hogy az incidens példátlan léptékű a hidegháború utáni NATO–orosz kapcsolatok történetében.
Rácz András szerint várható, hogy intenzívebbé válnak azok a megbeszélések, hogy az Ukrajnával határos NATO-tagországok kiterjesszék a légvédelmük működését a szomszédos ukrán megyékre is, Kijevvel szoros együttműködésben. Ez elsősorban a Lengyelországgal és Romániával határos megyéket érinthetné, tehát a lvivi és volini, illetve a csernyivci, odesszai és ivano-frankivszki megyéket. A szakértő megjegyzi, hogy ha ezeket a megyéket hatékonyabban lehetne védeni, akkor „Kárpátaljára nemigen tudna berepülni semmi”.
