Az anyagot azonban átdolgozásra visszaküldte alkotóinak a kormány. A fejlesztésekkel a vonatok pontosak, tiszták, gyorsak, kényelmesek és megbízhatóak lennének.
A csillagászati összeg nagyobb részét, úgy 65 százalékát az Európai Uniótól, 15 százalékát a költségvetéstől várnák. A még hiányzó húsz százalékot egyéb forrásból, az ötletelők szerint pénzintézeti hitelekből vagy vállalkozói kölcsönökből teremtenék elő. Ha pedig ez nem lenne elég, a stratégiai program utolsó évét követő négy esztendőben a kiadásokat további 1173 milliárd forinttal fejelnék meg. Így 2034-ig összesen 5628 milliárd forintot fordítanának fejlesztésekre – írja a Népszabadság.
A MÁV szakértői alaposak voltak, előre meghatározták azt is, hogy a kért forrásokat mire használnák fel. Ha rajtuk múlna, a legtöbb pénzt az Új Széchenyi Terv szerint a „legalább 6000 kilométeres” országos vasúthálózat alap-infrastruktúrájának – a pályák és tartozékai, műtárgyai – megújítására fordítanák. Erre a célra 2015-2030 között 3260 milliárd forintot költenének – 2034-re pedig a teljes keret elérné a 4433 milliárd forintot.
A vasútvonalak fejlesztését a menetrendi igényekhez igazítanák. Évente mintegy 200 kilométer vasúti pályát újítanának fel, hozzávetőleg 18-19 milliárd forintból. A távolsági alaphálózat fejlesztése 1356 kilométeren készülne el 2020-ig, míg 1451 kilométeren a vonatok az eredeti pályaparamétereknek megfelelő sebességgel közlekedhetnének. A budapesti elővárosi vonalak közül 338 milliárdért 313 kilométer újulna meg az évtized végére. A villamosított vonalak hossza pedig 2030-ban megközelítené a háromezer kilométert.
