Az államfő arra a kérdésre, hogy mit jelent neki március 15-e, úgy válaszolt: már kiskorában megtanulta, hogy az ünnepnek meg kell adni a méltóságot. „Március 15-e volt régen is az az ünnep, ami a magyar emberek szívét megérintette. A mai március 15-e annyiban más az elmúlt évek megemlékezéseitől, hogy eltűnnek a kordonok a Kossuth térről. A kordon mindent szimbolizál csak az összetartozást, a szabadságot és az ünnepet nem, kordont az húz, akinek félnivalója van, vagy el akarja magát határolni valamitől” – jelentette ki.
„Hozzá tartozik az ünnep lényegéhez, hogy a megemlékezésen senkit nem akadályoznak a mozgásban, én is személy szerint átérezhetem a szabadság szép ízét. A hazafiság olyan érzés, amelyre minden nemzetnek szüksége van” – hangsúlyozta.
A köztársasági elnök kiemelte: áprilisra lesz kész az új alkotmány, mint 1848-ban az áprilisi törvények, melyek részei a történelmi alkotmányunknak. Fontos, hogy ez az alkotmány mindenki alkotmánya legyen – jelentette ki. Hozzátette, hogy alkotmányozási kényszer ugyan nincs, de van alkotmányozási elvárás.
A kormánypárti frakcióvezetők hétfőn adták át az államfőnek az alaptörvényről szóló törvényjavaslatot. Ezzel kapcsolatban Schmitt Pál fontosnak nevezte, hogy az alkotmánytervezet modern és európai.
Hozzátette: örül annak, hogy a magyar nyelv ápolása, az élethosszig tartó tanulás és az egészséges életmód fontossága is belekerült az alaptörvényről szóló törvényjavaslatba.
Mint fogalmazott, államfőként nem döntéshozó, de segítheti a folyamatokat egyebek közt azzal, hogy „jó szívvel” aláír olyan törvényeket, melyek nem ütköznek az alkotmányosságba.
