Érdemes felidézni, hogy a történetírás az alkotmányozásnak két módját ismeri: az egyiket oktrojált alkotmányozásnak hívják, és ezt a központi hatalom végzi el. Ebben az esetben és felfogásban az állam feladata a társadalom megszervezése, a célok meghatározása, és ezeknek alárendelik az egyes polgárok érdekeit. A hatalom ilyenkor is adhat engedményeket, de ezeket bármikor visszavonhatja – mondta ünnepi beszédében Schiffer András frakcióvezető az LMP fővárosi, Teleki László téren tartott megemlékezésén.
Az alkotmányozás másik formája a demokratikus alkotmányozás, a „nép alkotmánya”, amely a lehető legnagyobb társadalmi egyetértést tükrözi. Ez teremt egyensúlyt a különböző társadalmi érdekek között, ez fejezi ki a társadalmi egyetértést, illetve ez a korlátja a többség zsarnokságának – folytatta jogtörténeti eszmefuttatását a politikus.
Mit üzen Teleki László?
Magyarországon mindkét fajta alkotmányozásnak vannak hagyományai: 1848 demokratikus alkotmányozással indult, de az év decemberében megszületett az olmützi oktrojált alkotmány is. Hozzátette, hogy ennek a két alkotmányozási módnak a konfliktusa vezetett Teleki László tragédiájához is, mert bár az olmützi alkotmány számos szabadságjogot megtartott, mégis egy centralizált állam alapjait rakta le.
Az 1860-as októberi diploma és az 1861-es februári pátens egyaránt az oktrojált alkotmányon nyugodtak, és Teleki László pártja mindkettőt visszautasította. Emlékeztetett arra, hogy a Teleki László halálát követő reggelen, 1861. május 8-án az íróasztalfiókjában találtak egy beszédtöredéket, amelyben úgy fogalmazott: az új alkotmány elfogadhatatlan Magyarország számára.
Nem ezt kívánta a nemzet
Egy éve, 2010 tavaszán a magyar nemzet azt kívánta, állítsák helyre a jogállamot, de nem kívánt oktrojált alkotmányozást, az „alkotmányosság felszámolását” – mondta Schiffer. Tavaly kívánták az adóelkerülő offshore-lovagok és más oligarchák megrendszabályozását, de nem kívánták, hogy a nagy vagyont öröklők, a nagy tőkejövedelmet szerzők még jobban éljenek – folytatta a frakcióvezető.
A politikus a 12 pont jelenlegi üzenetének nevezte, hogy kívánják a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését, a jövő generációkért felelősséget viselő gazdaságpolitikát, „elszámoltatható kormányzást Budapesten”, közös szolidáris teherviselést, a szegényellenes helyett szegénységellenes politikát, „az úrbéri viszonyok eltörlését a helyi önkormányzatokban” és a demokratikus alkotmányozást.
