Zsebtitkok: mennyit keresnek a mérnökök?

Évek óta nem lehet mást hallani, mint hogy a műszaki végzettségűek számára e honban nem terem babér. Ehhez képest a munkáltatók többsége arról panaszkodik, hogy nem találni jó mérnököt. Keresnek építő- és építészmérnököt, közgazdász, hegesztő és euromérnöki szakvizsgával vagy anélkül.

A vegyészeket a vegyiparban és a gyógyszeriparban több helyen is tárt karokkal várják. Igaz, nagy létszámban csak egy-két multinál van szükség a műszaki egyetemekről kikerült fiatalokra, de a mérnöki irodákban, kisebb munkáltatóknál biztosan talál szakképzettségének megfelelő munkahelyet a legtöbb mérnök.

Gyári nívó

A kezdőket sehol sem kényeztetik el. A Ganz Híd- Daru- és Acélszerkezeti Rt.-nél a foglalkoztatás perspektívája is kiszámítható, hiszen a cég tagja az autópálya-építő konzorciumnak – itt két éve még nyolcvanezret kínáltak a kezdőnek, ma nem keres százezer alatt egy kezdő mérnök. Ha pedig megszerzi az acélszerkezetek építésénél nélkülözhetetlen hegesztő szakmérnöki vizsgát is, havi bruttó bére elérheti a 200 ezer forintot. A tapasztaltabbak egy-egy projekt vagy divizió vezetőjeként már 350-400 ezer forintot vihetnek haza.

A gyógyszer- és a vegyipari multik titokként őrzik a fizetésekről szóló információt. A Budapesti Műszaki Egyetem Karrier Központja azonban évek óta végez felméréseket az ottani karokról és szakokról kikerülők elhelyezkedési lehetőségeiről. A vegyészek jövedelme nagyjából megegyezik az építőmérnököknél elérhetővel.

Több, kevesebb

Külön kasztot képeznek a mérnöki irodák: ezek elsősorban az építészet valamelyik ágára szakosodtak, a közületi és magánmegrendelők igényeinek megfelelően. Az irodák is igen titkolózóak, annyi azonban valószínű, hogy itt a hivatalos fizetés alacsonyabb, mint egy nagyvállalatnál, viszont a “borítékon kívüli” juttatás jelentős hányada is lehet a jövedelemnek.

Az építő- és a gépiparon kívül szondáztunk a nyomdászatban, közlekedési vállalatoknál és textiles cégeknél is. Bár úgy tűnik, ma Magyarországon nemcsak a miniszterek zsebe átláthatatlan, annyi biztos, hogy a textilmérnökök mintegy 20 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a más szakmában dolgozó kollégáik.

És a ráadás

Mivel e körben nem a felső szintű vezetőket – menedzsereket – kerestük, az egyéb juttatások is szerényebbek. A nagyvállalatoknál mobiltelefon, kulcsos autó vagy benzinpénz jár a mérnöknek. Ezenkívül több vállalat fizet önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjat, az adómentes határig étkezési hozzájárulást és általánosnak mondható egy szerényebb összegű balesetbiztosítás is.

Az viszont figyelemre méltó, hogy egy jó mérnök az ország keleti régióiban csaknem ugyanannyit keres, mint a fővárosban vagy a Dunántúlon. Ezen a területen közelebb vannak egymáshoz a jövedelmek, mint a felső vezetőké vagy a beosztott munkásoké.