Az export és az import dinamikus növekedése az elso negyedévben is folytatódott. A 700 millió dolláros külkereskedelmi hiány a 7,0 milliárdos behozatal és a 6,3 milliárdos kivitel egyenlegeként adódott. Többlethiányt az energiahordozók drágulása okozott, de ezt részben kiegyenlítették a befektetésekbol és a turizmusból származó bevételek. Az export dollárban számolva 9,8 százalékkal, az import 10,1 százalékkal emelkedett; reálértékben ugyanakkor 17,5, illetve 15,2 százalékos növekedés történt. A vámszabad területek kivitele 14,3 százalékkal bovült; ez elmarad ugyan a korábban megszokott 20 százalék körüli tempótól, de a vámszabad területi részesedés a teljes exportból így is 2 százalékponttal, 44 százalékra emelkedett.
A korábbi esztendok folyamatos csökkenésével szemben mintegy 20 százalékkal nott a FÁK államaiba, ezen belül is az Oroszországba irányuló magyar export. Figyelemre méltó az is, hogy az év végéig az Európai Unióval folytatott kereskedelem aktívuma a tavalyihoz képest megduplázódhat.
Az energiahordozók behozatalán belül hónapok óta folyamatosan no a földgáz importja. Az olaj árának emelkedésébol adódó importnövekedést ellensúlyozta az unióba és foleg Németországba irányuló kiviteli többlet jelentos emelkedése.
Az év második felében összességében tovább javulhat az ország külkereskedelmi helyzete, foleg a mezogazdasági termékek kivitelének eredményeképpen, illetve az olaj árának várható csökkenése következtében. Azzal is számolhatunk, hogy a kivitel dinamikája fennmarad, miközben a forint leértékelési üteme havi 0,2 százalékra csökkenhet.
PATAK PÉTER, a Magyar Külkereskedelmi Szövetség elnöke, a Mol-Chem Kft. ügyvezeto igazgatója: “A tavalyi 2,9 milliárd dolláros hiány után az idén elképzelheto a külkereskedelmi mérleg enyhe javulása. Ezt segítheti, hogy a GDP-növekedést 6,0-6,5 százalékra prognosztizálják, s a várható növekedés jelentos része az exportban realizálódhat. Negatív – s nehezen kompenzálható – tényezok viszont a tartósan növekvo koolajárak és ennek következményei, s az euró gyengülése a dollárhoz képest. A gépipari kivitel bovülésében 70 százalék fölötti részt képviselo multik tevékenysége mellett szükséges a magyar beszállítói program erosítése; itt alapvetoen a magyar kis- és középvállalkozások állami támogatása kerül elotérbe. A külkereskedelem egyik központi feladata a negatív szaldó csökkentése, márpedig ez a fordulat mindaddig váratni fog magára, amíg a magyar nemzeti vállalkozások nem tudnak többet exportálni. A Mol Rt. szekunder olajtermékeit forgalmazó cég vezetojeként nem panaszkodhatom, hiszen az év elso 4 hónapjában 10 milliárd forint értékben exportáltunk, ami 40 százalékos növekedés.”
FOTÓK: MOLNÁR ZOLTÁN
