A GKI legújabb elemzésében azt vizsgálta, hogy hogyan teljesített a kereskedelem. 2023-ban az EU-ban a kereskedelem átlagosan a GDP 11,3 százalékát, Magyarországon 10,3 százalékát tette ki. A V3-ak esetében ez az arány magasabb, az élen Lengyelországgal (14,3%).
A kereskedelem munkaerőtermelékenység-növekedése alapján térségünkben Románia került az első helyre – a román adat 2012-ben tetőzött (+160%), majd 2014-ig esett (+80% alá), de a 2020-as évekre elértek egy 240% feletti, konzisztens színvonalt. A cseh és a magyar adat szintén impozáns – 50–65% között volt a növekedés. Az EU átlag (+20%) felett volt még Lengyelország is (közel 40%). A szlovákoknál a munkaerő-termelékenység 2018-ig esett, és csak 2023-ra sikerült elérni a 2010-es érték 90 százalékát.
– emelték ki.
A fejlődés 2020-ban tetőzött, szerintük elsősorban a koronavírus-járvány okozta korlátozások miatt, mivel ekkor a kiskereskedelmen nagy nyomás volt, hogy a házhoz szállítást jelentősen növelje. Ez több foglalkoztatottat követelt a nagyobb láncoknál, ugyanakkor ezek termelékenysége (egy főre jutó hozzáadott érték) meghaladta az átlagot. A kereskedelemben is megjelenő energiaár-robbanás, a növekvő egyéb költségek és az emellett szűkülő vásárlóerő mérsékelte a kereskedelem hozzáadott értékét, miközben a létszám is nőtt (504 ezer főre, ami +14% 2010-hez képest). A végeredmény a termelékenység enyhe visszaesése lett. A 2010 óta tartó boltbezárási hullám (közel 44 ezer üzlet szűnt meg, ami 31 százalékos csökkenést takar) szintén emelte a termelékenységet, mivel jellemzően kis alapterületű, nagy élőmunka-ráfordítású boltok szűntek meg, miközben a kieső vásárlóerő a nagyobb láncoknál jelent meg. Ehhez ami jelentős veszteséget okozott a kisebb üzleteknek (mivel vevőik az alacsonyabb árat – kényszerűen – nyújtó nagyobb láncok egységei felé terelődtek).
Hozzá kell tenni szerintük, hogy a kiskereskedelemben intenzív volt az innováció (webáruházok, házhoz szállítás), ezáltal is javult a munkaerő termelékenysége.
Végkövetkeztetésük, hogy Megállapítják azt is, hogy ezek az intézkedések ugyan rövidtávú célokat szolgálhatnak, azonban hosszabb távon lassíthatják az ágazat növekedését és termelékenységének javulását. Mindez hatással lehet a gazdaság egészének termelékenységi szintjére is. Ha pedig a bérek növekedése tartósan meghaladja a termelékenység javulását, az inflációs nyomást eredményezhet, ami további gazdasági kihívásokat vonhat maga után.
