A középiskolások és szüleik felháborodva vették tudomásul, hogy a kormány hirtelen – átmeneti időt sem hagyva – megcsonkította az államilag finanszírozott felsőoktatási keretszámokat. Az FN24 információi szerint több gimnáziumban felvetődött a diákdemonstráció gondolata is. Az idén vagy jövőre érettségizők elsősorban azt sérelmezik, hogy évek óta készülnek olyan egyetemekre, szakokra, amelyekről most derült csak ki, hogy állami ösztöndíjjal szinte esélytelen lesz bejutniuk. És még ez esetben is különböző – ma még ismeretlen feltételeket szab majd a kormány.
Közteherviselés vagy csomagolás? Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt
Az általunk megkérdezett, közgazdasági szakra készülő diák – miközben dühösen melegebb éghajlatra küldte „Hoffmann Rózsát és az egész Fideszt” – kifejtette, hogy azt fontolgatja nem is próbálkozik magyar egyetemekkel. Élsportolóként úgy gondolja, talál valamilyen ösztöndíjat és más országban fog tanulni. Egy másik diák szintén külföldre készül, mint mondta, jól beszél németül, Ausztriában pedig ingyenes a felsőoktatás. Úgy tudjuk, több gimnáziumban már fel is hívták a szülők figyelmét erre.
Derényi András felsőoktatási szakértő ugyanakkor nem számít tömeges hallgatói kivándorlásra. Mint lapunknak elmondta, a magyar társadalom hagyományosan kevéssé mobil. Ráadásul, aki hosszú távra tervez Magyarországon, nem fog kimenni, mert a szakmai kapcsolatait a hazai egyetemeken tudja kialakítani. De – mint mondja – kétségtelenül lesz, akinek ez nem fog számítani, és inkább nemzetközi karriert épít.
Derényi úgy véli, azokon a területeken vágta meg a kormány drasztikusan a keretszámokat, ahol érdemes befektetni a tanulásba, mert az hamar megtérül. A jó állás, magas fizetés reményében, akik megtehetik, ki fogják fizetni a tandíjakat, ahogy ma is teszik a népszerű magánegyetemeken. A szegényebb családoknak viszont igencsak számolniuk kell, hogy a Diákhitel 2-vel érdemes-e belevágni a tanulmányokba, mert annak visszatérítése jelentős erőfeszítéseket fog igényelni az életét kezdő fiatal számára.
Másfél ezren már most is Ausztriában
A Bécsben működő Magyar Diákok Egyesületének információi szerint már eddig is egyre több hallgató vette nyugati szomszédunk felé az irányt. 2006-tól 2009-ig 30 százalékkal megnőtt a kint tanuló magyar hallgatók aránya. Két éve közel 1500-an választották a bécsi, grazi egyetemeket. Akkor az UniWien egyes fakultásain 517, a Wirtschaftsunin 270, a Műszaki Egyetem 150-en tanultak, de a Zeneművészeti Egyetemre is 100 magyar hallgató járt. Grazban több mint 200 magyar egyetemista tanul a 4 különböző egyetemen. A maradék 150 egyetemista Salzburg, Linz, Innsbruck, Leoben között oszlik meg.
Ausztriában elismerik a magyar érettségit, és ami a legfontosabb, nincs tandíj, és általában felvételi sem. Igaz ez utóbbiakat rengeteg német fiatal is kihasználja amióta Németországban bevezették a tandíjat. A legfrissebb statisztikák szerint az Ausztriába járó külföldi hallgatók harmada német állampolgár. Ezért az osztrák kormány évek óta fontolgatja, hogy valamilyen szűrőt vezet be a külföldi hallgatók számára, több szakon már újra van felvételi. A képzések többségén viszont nincs, és jelenleg szemeszterenként mindössze 17 eurót kérnek a hallgatóktól.
Mielőtt minden elkeseredett, németül tudó, és az ingyenes magyar felsőoktatásból kihagyott diák elindulna Ausztriába, azzal is számolniuk kell, hogy ott meg is kell élniük. A bécsi diákok számításai szerint ez havonta, szerény életvitellel is olyan 500 eurót emészt fel. Ezt az összeget sokan a különböző tanszékek által meghirdetett munkával tudják előteremteni, de hallottunk olyanokról is, akik a határ mellett élnek, és bejárók az egyik bécsi egyetemre.
A szakértő nem számít tömeges hallgatói kivándorlásra
Fotó: Shutterstock
Mi jöhet még szóba?
Derényi András szerint több olyan ország is van, amelynek felsőoktatásába rengeteg külföldi hallgató ömlik. A német fiatalok Ausztria mellett Belgiumba, Hollandiába is szívesen mennek, de például Romániát a moldáv fiatalok választják célországul. E vándorlások oka vagy az olcsóbb tanulási lehetőség, vagy a jobb minőségű képzés. Verseny alakul ki. Például a magyar fiatalok a német és persze az osztrák fiatalokkal versenyeznek egy-egy bécsi egyetemi helyért. Derényi szerint az osztrákoknak hamarosan lépni kell, mert az ország fiataljai lassan kimaradnak a felsőoktatásból a külföldiek miatt.
Semmilyen statisztikánk nincs arról, hogy – a hivatalos felsőoktatási ösztöndíjasokon kívül – hány magyar fiatal tanul külföldi egyetemen – mondja Derényi. Ha majd pontosan látszik, hogy mit tartalmaznak az államilag támogatott képzésekhez kapcsolódó szerződések, és mennyi lesz a tandíj, akkor tudja mérlegelni egy család, érdemes-e fizetni a magyar egyetemi képzésért.
Az európai statisztikák szerint Belgiumban, Bulgáriában, Csehországban, Észtországban, Írországban, Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban, Romániában, Szlovéniában a többség fizet valamilyen tandíjat és a kisebbség kap csak különféle ösztöndíjat.
Finnországban, Svédországban, Norvégiában, Dániában, Máltán viszont nincs tandíj, és egyelőre Ausztriában sincs. Ez utóbbiban akkor veszti el egy hallgató a tandíjmentességet, ha két szemeszterrel tovább marad a rendszerben, mint a minimális képzési idő. A többség nem fizet az Egyesült Királyságban, Litvániában sem. Mindez alapvetően a belföldi hallgatókra vonatkozik, de a tagországokban az unió állampolgáraira ugyanez igaz.
Tehát a magyar fiataloknak elsősorban Ausztria, de Anglia, Skandinávia és Dánia is szóba jöhet az ingyenes felsőoktatás tekintetében. Skandináviában is el lehet boldogulni angol nyelvvel a legtöbb képzésen. Viszont mind a szigetországban, mind az északi államokban nagyon magas a megélhetés költsége.
