Mint arról már korábban beszámoltunk, július 1-jén lép életbe az a rendelet, amely az előírt terápia eredményességétől teszi függővé a cukorbetegek gyógyszertámogatását. Az új szabályozás szerint minden olyan cukorbetegnek, aki két egymás utáni vizsgálaton „rossz” eredményt produkál – 8 százalék fölötti gliko-hemoglobin (HbAc1) értéket – attól vagy megvonják a korszerűbb analóg-inzulint és helyette a nagyobb odafigyelést igénylő humán-inzulint kapja, vagy megkaphatja ugyan az analóg készítményt, de felére csökkentik gyógyszertámogatását.
Jób Viktória 20 éves egyetemista, akit 11 éves korában diagnosztizáltak egyes típusú diabétesszel, elmondta, hiába tartja magát a diétához és mozog heti 10 órát, még így is sokszor ingadozik a vércukorszintje. Eddig mindössze egyszer sikerült a határérték alatti eredményt produkálnia, ezért őt is érintheti az új szabályozás. A diétát betartani sem egyszerű – mint mondta, ha éjszaka arra ébred, hogy leesett a vércukorszintje, akkor félálomban már gyorsan felszívódó cukrot kell fogyasztania, ami viszont a magasba viszi az értékeit és ronthatja az esélyeit a 8 százalékos érték elérésében.
| Nyolc százalék alatt: |
| A rendelet hátrányosan bánik azokkal, akik nem tudják tartani a kijelölt értéket, pedig ennek eléréséhez nem csak az inzulin, a szigorú diéta és mozgás járulhat hozzá: a stressz, a hormoningadozás, más gyógyszerek vagy akár az időjárás-változás is jócskán megemelheti a vércukorszintet. Mivel ezek nem mérhető értékek, az életmódra leginkább a gliko-hemoglobin alapján következtetnek a kezelőorvosok. Azok a betegek, akiknek rosszullétet okoz az alacsony cukorszint (hipoglikémia) mentesülnek a szigorítások alól és ugyanez vonatkozik a 18 év alatti betegekre is. Rajtuk kívül viszont mindenkinek 8 százalék alatt kell teljesítenie, amit egyébként is kívánatos elérni, mert a diabétesz szövődményeinek kialakulása elkerülhető vagy késleltethető ez által. |
Felmerül a kérdés, hogy miért fontos a szankcionáló intézkedés, ha így is nehezen tarthatóak az előírások. A jogszabály megalkotói szerint egyrészt az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) kasszája véges, másrészt a betegek motiválása érdekében szükségszerű az intézkedés. Emiatt azonban a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szerezet szerint olyan jogi aggályok is felvetődtek, mint az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, hiszen nem megfelelő anyagi háttérrel nemcsak a gyógyszerek, de az egészséges élelmiszerek beszerezése is problémát jelent, ami viszont csak tovább rontja a beteg esélyeit.
Nem beszélve arról a tényről, hogy olyanoktól is megvonhatják a támogatást, akiknek javult az állapota: hiszen ha egy betegnek néhány év alatt sikerült 10-es átlagértékről 8,5-re levinni a cukorszintjét, annál a terápia elérte a célját, a rendelet viszont figyelmen kívül hagyja ezt. Akárcsak azt, hogy a régebbi típusú készítményre való visszaállítás miatt napokra kórházba kényszerülhetnek a betegek, hiszen mindenki másképp reagál az inzulinra, ezért ezt egyénenként be kell állítani.
Fotó: Hír24
Ezzel azonban nem biztos, hogy mérséklődnének az OEP kiadásai. Hosszú távon pedig egyébként sem várható költségcsökkentés, hiszen a cukorbetegség súlyos szövődményei ugyancsak kezelést igénylenek. Pedig ahhoz, hogy elkerülhessék a szövődményeket, vagy egyesek magát a betegség kialakulását, megfelelő életmód kialakítás szükséges. A megelőző jellegű támogatások mellett szól az az érv is, hogy a cukorbetegek száma évről évre növekszik, akárcsak a cukorbetegség előszobájának tartott inzulinrezisztenciában szenvedők aránya.
Az inzulinrezisztencia a tartósan 6 százalék fölötti éhgyomorral mért vércukorszintet jelenti, ami még nem éri el a cukorbetegekre jellemző 7-8 százalék fölötti értéket. Az ő állapotukat is szükséges kordában tartani, hogy elkerüljék a diabéteszt, viszont nekik nem finanszírozzák az egészségügyi költségeiket.
Ezért a büntető intézkedés helyett az egészséges életvitel elősegítése jelentene megoldást: a betegek egészségre nevelésével, a sportolási lehetőségek és az egészséges élelmiszervásárlás támogatásával pedig nemcsak a cukorbetegek, hanem a teljes lakosság jobban járna.
