Tiba Zsolt a lapnak arra kérdésére, hogy pontosan mi volt a szerepe Mesterházy Ernőnek a városházán, és a főpolgármesteri főtanácsadó miként illeszkedett a főpolgármesteri hivatal struktúrájába, a főjegyző úgy nyilatkozott: a politikai, önkormányzati tanácsadók mellett léteznek az úgynevezett „baráti tanácsadók”, akik nincsenek állományban, de a szerepük nagyon is hasznos lehet, ha például a döntéshozó egyfajta élő lelkiismereteként, józan eszeként tevékenykedhetnek.
Ők szembesíthetik a politikai vezetőt, a politikust az elgondolásai és a tettei várható következményeivel. Ez utóbbi baráti tanácsadói kör nem lehet közvetlen hatással a hivatalnoki kar működésére, és természetesen nem minden beszélhető meg velük – mondta a főjegyző a lapnak.
Tiba Zsolt szerint kuriózumnak számít a főpolgármesteri hivatalban, hogy Mesterházy Ernőnek – a „baráti tanácsadók” közül egyedüliként – volt hivatali szobája. Azt is kuriózumnak tartja, hogy Mesterházy Ernő állományba nem tartozó tanácsadóként ilyen széles hatáskörrel rendelkezett.
A főjegyző azért nem ellenjegyezte Mesterházy Ernő 2009-es megbízási szerződését, mert szerinte a dokumentum nem önkormányzati és még csak nem is főpolgármesteri hivatali szerződés, jóllehet a szerző ebben a formában vetette papírra. „Ez szerintem nem is szerződés, hanem meghatalmazás” – fogalmazott a lapnak a főjegyző.
