Csak találgatták 2014 októberében, mi lehet a kitiltási ügy hátterében, az egyik verzió szerint „sima” korrupció, ami azokkal az áfacsalásokkal függhetett össze, melyek vizsgálatát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetése Horváth András egykori adóhivatali dolgozó szerint megpróbálta eltussolni. Egyes amerikai cégek magyarországi leányai számára pedig érzékeny veszteségeket okozott, hogy a magyar hatóságok nem léptek fel hatékonyan a csalások ellen. Az akkoriban az USA budapesti nagykövetségének élén álló André Goodfriend ügyvivő olyasmit közölt egy sajtótájékoztatón, hogy amerikai vállalatok „visszautasíthatatlannak szánt” ajánlatokat kaptak, de nem nevezte meg az érintetteket, sem a korrupt magyar tisztviselőket, sem az amerikai vállalkozásokat. A sajtóban feltételezésként egyetlen cégnév jelent meg, a Bunge Növényolajipari Zrt.-é.
Az ügyet paradox módon a kormányközeli Napi Gazdaság plankolta fel azzal, hogy az adóhivatal vezetői ellen hozott intézkedésről cikkezett, és az amerikaiakat vádolta nyomásgyakorlással. Az Egyesült Államok nagykövetsége által válaszul kiadott közleményből derült ki, hogy az USA külügyminisztériumának döntése alapján egyes magánszemélyeknek megtiltották az országba való belépést, mert „korrupciós cselekményekben vesznek részt vagy azokból hasznot húznak”.
A Rogán Antallal kapcsolatos friss döntéshez hasonlóan ez az ügy is politikai színezetet kapott. Már csak azért is, mert 2014 őszén Budapesten nagy tüntetéseket tartottak az internetadó bevezetésére irányuló kormányzati tervekkel szemben (ezek egyikén Goodfriend is feltűnt), ráadásul a Fidesz kétharmada is veszélybe került a megüresedő parlamenti mandátumok miatt (2015 februárjában el is veszett a kormányoldal minősített többsége, és csak 2018-ban szerezte azt vissza), így az Orbán-kormány a nyomásgyakorlás részeként értelmezte az amerikai lépést.
Vida Ildikó NAV-elnök végül novemberben elismerte, hogy rajta van a kitiltottak listáján, de csak jóval a botrány kipattanása után, 2015 augusztusában mondott le a NAV-elnöki posztjáról. (Emlékezetes, hogy előzőleg előre nem egyeztetett időpontban jelent meg az amerikai követségnél, hogy magyarázatot kérjen a kitiltására, Goodfriend feltűnésekor pedig tolmácsot kért.)
A nyilvánosságtól a lemondása után visszavonuló Vida nem tűnt el teljesen, karrierjét az üzleti szférában folytatta. Mentora, az addigra kegyvesztetté vált Simicska Lajos nem engedte el a kezét: 2015 szeptemberétől felügyelőbizottsági tagként bukkant fel Simicska és Nyerges Zsolt agrárportfóliójának központi cégében, a Mezort Zrt.-ben, majd 2017-ben az igazgatóság elnöke lett.
Szoros kapcsolatuk messzire nyúlik vissza: Vida Ildikó Simicska jobbkeze volt az ősfideszes gazdasági hátország alapcégében, a Mahirnál, ahogyan később, az első Orbán-kormány idején az oligarcha által vezetett adóhivatalban is. Simicska, miután összekülönbözött a miniszterelnökkel, kénytelen volt lassanként megválni szerteágazó cégbirodalmától, de ez nem rendítette meg Vida pozícióját. Ahogy lassan átcsúsztak Simicska cégei Mészáros Lőrinc kezébe,
Az egykori NAV-elnök az időközben a Mezortot (is) beolvasztó, Magyarország talán legnagyobb agrárportfólióját összefogó Talentis Agro Zrt.-ben máig igazgatósági tag.
